Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - CSOLNOK

CSOLNOK Az ötvenes években munkatábort (KÖMI) telepítettek ide, mely 1956-ig működött. Az országban szinte elsőként, 1952-ben alakult meg a német nemzetiségi együttes. A Dorogi Zeneiskola Csolnoki Tagozata kiváló zenészeket nevelt. A több mint 100 éves fúvószenekar és énekkar határainkon túl is ismert. Önálló termelőszövetkezete 1964-ben egyesült a sárisápi Új Élet Mgtsz-szel. Melléküzemének jellegzetes terméke az alugrafika. A szénbányászat visszafejlesztése miatt a csolnokiak többsége ma már lakóhelyén kívül talál munkát. 1984-től 1988-ig Dorog vonzáskörzetéhez tartozott. Lakossága 1990-ben 3358 fő volt, területe 1870 hektár. NÉPRAJZ A dűlőnevek kétnyelvűek (magyar és német) néhány szlovák elnevezés is ismert. A Türkenfriedhof a török kort idézi, a Schüttkasten nagy gabonaraktár volt, a mai pincék helyén a Xll-es akna felé. A határban levő Hamfland (Kenderes) a kenderföldekre utal. Az annavölgyi úton (Annataler Weg), az 1850-es kataszteri térkép szerint Processio csapás van, erre mentek a búcsújárók Péliföldszentkeresztre. A belterületen a Herrschafts garten (Uradalmi kert) helyére épült a mai iskola és óvoda. A Neue Zeile (a Hőrök tere déli része) egy újabb falurész volt. KATOLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ Plébániája már az 1300-as években állt. 1738-tól nyerte vissza e rangját. Sárisáp, majd Leányvár anyaegyháza lett. Plébániatemplomát a régi katolikus templom alapjain gróf Grassalkovich Antal építtette 1767-75 között. A második világháborúban a plébániaépület elpusztult, a templom súlyosan megrongálódott. Újjáépítésük elhúzódott: a temlomé 15 évig tartott, a plébánia 1960-61-ben készült el. Csolnok-Rákóczi telep kápolnáját 1933-ban építették. Anyakönyvek 1738-tól találhatók a plébánián. Hitbuzgalmi egyesületei 1947-ben: Oltár Egylet, Jézus Szíve Társulat, Hitterjesztési Egylet, Temető Egylet, Leánykör. A falut a 17. század elején még főleg reformátusok lakták. Templomukat a településsel együtt a törökök fölégették. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű a 19. századi népies stílusú Szentháromság-szobor. Épületei közül védelmet érdemel a katolikus templom, a Petőfi u. 70. és 78. sz. ház, a Mayer-féle három présház, a Magos-hegy északi lejtőjére húzódó Kálvária stációi, a múlt századi Öregiskola és néhány ipari létesítmény. BIBLIOGRÁFIA CSIFFÁRY Nándor: A dorogi barnakőszénmedence iparföldrajzi vázlata. Esztergom, 1962.102.1., illusztr. - Gépirat. - MK. 105