Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - DAD

CSOLNOK, DAD FEKETE Tibor: Der Janzabach entlang. A Janza patak mentén. Bp., 1977. Lehrbuchverlag. - Csolnok bányaközség leírása és története. KÁLMÁNFI Béla: A táj és történelem Esztergom környéke nemzetiségi népköltészetében. In: Tanulmányok 1. (Esztergomi Tanítóképző Főiskola.) Esztergom, 1970. 149-178.1. TISOVSZKI Zsuzsanna: Hasonlóságok és különbözőségek egy magyar, egy szlovák és egy német faluközösség folklórjában: Bajna, Kesztölc és Csolnok népszokásainak és hiedelemvilágának összehasonlító vizsgálata. Esztergom, 1986. 5.1. - Gépirat. WAGENHOFFER János: A csolnoki iskola története. Esztergom, 1987. - Gépirat. Cs. I. WAGENHOFFER, Johann: Csolnok, Leányvár, Máriahalom. In: Deutscher Kalender, 1975. 17. Csolnok pecsétje. 1744. DAD Valószínű, hogy az előzményül szolgáló személynév a régi magyar Tad, Tádé, Taddeus alakja. Okleveles említése 1230: Dod; 1326: Dood; 1332: Dod; 1333: Dád, Dad. Régi nemesi község. Előbb Fejér megyéhez, majd Gesztes várához tartozott. 1230-ban a Csát nemzetségé, 1440-ben Gesztes várával együtt a Rozgonyi családé volt. 1517-ben Enyingi Török Imre birtoka. A törökök két ízben is elpusztították. 1635-ben 2 porta után adózott, 1640-ben elnéptelenedett, de 3 év múlva újra lakott hely lett. Előbb Csáky László birtoka, 1693-ban azonban már Esterházy Ferenc tulajdona volt. Fekete földje jó búzát termett, szépen művelt szőlőhegye jó bort adott. Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint 1020 lakosa volt. 157 házban 197 család élt: 3 papot, 95 nemest, 1 tisztviselőt, 8 polgárt, 83 parasztot, utóbbi kettő 75 örökösét és 84 zsellért írtak össze. Lakói a földművelés mellett marhakereskedéssel foglalkoztak, ismert volt takácsipara is. 1848-ban 73 telkesjobbágy, 58 házas és 34 házatlan zsellér lakta. 106