Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - VÉRTESSZENTKERESZT - CSÁSZÁR

BOKOD, CSÁSZÁR VÉRTES SZENTKERESZT (Vérteskeresztúr, S. Crus in Vértes) A Bokod határában, Oroszlánytól délre fekvő egykori monostornak ma már csak romjai láthatók. Okleveles említése 1501: Werteshege, Vertus hege, Virtus hege, 1086: Uertus, 1135: Vertus, 1146: Wirthis, 1226: Wetus, 1228: Vertes, Vertus S. Crucem, 1239: S. Cruce Wertus, 1332-37: S. Cruce de Vertes, 1394: Wertheskerezthur. A Vértes az Árpádok családi birtoka volt. Szent István a Csák nemzetségnek adományozta. A Vértes hegységszélén már a 12. században állt a Szent keresztről nevezett bencés monostor, melynek rangját jelzi, hogy apátja 1226-ban 1236 ban pápai megbízást teljesített Magyarországon. 1276. március 21-én IV. László itt adott ki oklevelet. A vértesi birtokok 1299-ben Ugrin esztergomi érsek tulajdonába kerültek. 1326-ban Csókakő és Gesztes várával egyetemben Károly király birtokolta. Apátja 1334-ben 5 pensa kisdenár pápai tizedet fizetett. A monostor eredetileg a bencéseké volt s csak 1214-1240 között került a ciszterciek kezére. A kolostorjegyzékek 1214-re teszik a ciszterci monostor alapítását. Rómer Flóris leírásaa szerint a 15. század második felében lakatlan volt. A 18. században még álltak a templom falai. BIBLIOGRÁFIA CSÁNYI Károly-LUX Géza: A vértesszentkereszti egykori bencés apátsági templomrom. Bp. é.n., Élet írod. és Nyomda Rt. (A M. Kir. József Nádor Műegyetem Középkori Építészeti tanszékének közleményei.) KOZÁK Éva, A.: A vértesszentkereszti román kori templom feltárása. =Archeológiai Értesítő, 1970. 2. sz. 272-290. 1. LUX Géza: Vértesszentkereszt. = Technika, 1940. 268-302. 1. RÉVHELYI Elemér: A vértesszentkereszti templom újszerű megjelenése Árpád-kori építészetünkben. (Az Építőipar és Közlekedési Műszaki Egyetem tudományos ülésének előadása 1955. nov. 11-12.) Bp. 1957. 447-481.1. RUPP Jakab: Magyarország helyrajzi története. H.é.n. 1. köt. 248-249. 1. SEDLMAYER János: A vértesszentkereszti apátsági templom építészeti koncepciója. = Archeológiai Értesítő, 1970. 2. sz. 291-300. 1. SEDLMAYER János: A vértesszentkereszti apátsági templom helyreállítási terve. = Műemlékvédelem, 1970. 4. sz. 206-215. 1. CSÁSZÁR Nevét a személynévként használt császár főnévből származtatják. Okleveles említése 1233: Chasar, 1332: Chazar. Területe régészeti leletekben gazdag. A kőkorszak emberének nyomai éppúgy előkerültek, mint kora keresztény emlékek. Az "indás" díszítésű öweretek az avarok megtelepedéséről tanúskodnak. Határában, a "Komáromi-hegyen" római őrtorony állt a hagyomány szerint. Jelenleg is régészetileg számontartott hely. 1419-ben birtokosai a Héderváriak valamint köznemesek voltak. 1529-ben elpusztította a török. A 16. században a Bakith család tulajdona volt. 1622-től református vallású magyarokkal telepítették be. 1645-ben földrengés pusztította. 1690 táján az Esterházyak szerezték meg. 1705 decemberében Bottyán az itt tartózkodó császári csapatok ellen támadást indított. 95