Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 5. MŰHELYEK, ALKOTÓK

84 j MŰHELYEK, ALKOTÓK NEGYEDSZAZAD ESZTERGOMBAN EMLEKEZES SZABÓ ISTVÁN FEST0MUVESZRE 1927. április 4-én született egy viharsarki kistele­pülésen, Földeákon. Iskoláit szülőfalujában kezdte, majd Makón, Szentesen és Szegeden folytatta. Később a család Miskolcra költözött. Itt figyelt fel kiváló rajzkészségére Ficzere László festőművész, aki Bemáth Aurélnak is megmutatta munkáit. Bernáth biztatására benyújtotta felvételi kérelmét a Képzőművészeti Főiskolára, de a felvételi vizsga előtt katonai szolgálatra, Pécsre rendelték Két nap eltávozást kapott a felvételi vizsga céljára, ennek ellenére felvételt nyert a főiskolára. Tanul­mányainak megkezdését azonban csak úgy enge­délyezte volna a honvédség, ha vállalja azt, hogy a diploma megszerzése után a hadsereg kötelé­kében marad. Mivel erre nem volt hajlandó, csak 42 hónap katonai szolgálat után, 1953-ban kezd­hette meg művészeti tanulmányait. A hadsereg­ben laktanyai freskók, politikus-arcképek és egyéb dekorációs munkák tömegét kellett elkészítenie, ami idegileg nagyon megviselte őt. Pór Bertalan osztályára került, de Kmetty jános és Barcsay |enő is mesterei között volt, akiktől nemcsak a kötelező szakmai ismereteket sajátította el, de a következe­tes emberi, művészi magatartás normáit is. Mivel a kollégiumi körülményeket érzékeny és meggyö­tört idegzete nehezen viselte el, a család is Pest­re költözött. 1956-ban egy mellette becsapódó gránát repeszeitől súlyos láb-, nyak- és tüdősérü­léseket szenvedett. Életveszélyes állapotban került kórházba. Sebesülése okán politikai hajsza indult ellene és kizárták a főiskola IV. évfolyamáról. Ekkor idegösszeroppanást kapott. Mesterei - Pór és Kmetty - közbenjárására végül is folytathatta ta­nulmányait és 1960-ban megkapta diplomáját. A főiskola befejezése után felvételt nyert a Fiatal Képzőművészek Stúdiójába és 1966-ban rész vett annak az Ernst Múzeumban megrendezett emlé­kezetes tárlatán. Szereplését a szakma egyöntetű elismeréssel fogadta. Egy ideig bekapcsolódott a Kecskeméti Művésztelep munkájába, majd rövid ideig az Iparművészeti Főiskola oktatója lett. Buda­pesten, a Tavaszmező utca 1. sz. ház V. emeletén volt a műterme, ahol számos nagyméretű kompo­zíciót készített. 1972-ben Sopronban szerepeltek művei egy csoportkiállításon és ez idő tájt készí­tette a siófoki Lidó Szálló két mozaikját is. Leánytestvére - dr. Gábris Ödönné - ekkor már Esztergomban élt férjével, és a Rákóczi téren lak­tak, sőt a család egy hétvégi telket is vásárolt a Szent lános-kútnál. Szabó István - akinek egész­ségi állapota 1956-os sebesülése és a lelki trau­mák miatt meglehetősen labilis volt - 1975-ben úgy határozott, hogy fővárosi műtermét bérbe ad­ja és Esztergomba költözik nővéréhez. Azt remél­te, hogy a hétvégi ház építésével foglalatoskodva majd regenerálódni tud, és a levegőváltozás véget vet ismétlődő tüdőgyulladásainak is. A fővárosi műteremben maradt képeit és személyes holmiját külön lezárt helyiségbe hagyta ugyan, ám a bérlő az ő hozzájárulása nélkül teljesen átépítette a műteremlakást. Ott lévő műveit és ingóságait fel­hordta a padlásra, ahol minden tönkrement. Hosszas jogi procedúra után végre kapott egy ki­sebb, igen előnytelen helyen lévő műtermet, amit aztán sikerült eladnia. Ennek árából rendezte be esztergomi műtermét a Szent Tamás-hegyen - a Könyök utca 6. számú házban -, ahová nővérével és annak családjával együtt átköltözött. Ekkor termékeny évek következtek Szabó István életében, melyek eredményeképpen 1983-ban megrendezte első esztergomi tárlatát a Művelődé­si Központ galériájában. Esztergomi témájú látkép­pel, városképpel lépett a közönség elé. A szűkebb és tágabb környezet motívumai jó alapot szolgál­tattak művészi programjának megvalósításához. Áttételes, néha szürreális hangvételű esztergomi képei tulajdonképpen víziók, melyekben az érzel­mek és a tudatos elemek egyensúlya érvényesül. 1984-ben újabb kiállítással lép az esztergomi kö­zönség elé a Vármúzeum Rondella Galériájában. Ezúttal művészetének másik meghatározó vonu­lata - geometrikus, absztrakt kompozícióinak 35

Next

/
Thumbnails
Contents