Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 3. KISLEXIKON

KISLEXIKON I 9 MEDGYESSY FERENC (1881-1958) szobrász Művészeti tanulmányait Párizsban végezte. Kossuth-díjas, és kiváló művész címmel kitüntetett alkotó volt, a KUT alapító tagja. Az ókori keleti művészet egyszerűségét és monumentalitását tekintette szobrászi ideáljának. A modern magyar szobrászat egyik megújítójaként törekvései a francia Mailtol és Despiau művészetével állították párhuzamba. Teret feszítő erő van kisméretű szobraiban is, ezért voltak alkalmasak tánc- és anya-gyermek ábrázolásai az évtizedek folyamán nagyításra, majd köztéri kivitelre. Első esztergomi szerepléseként 1960-ban állították ki rajzait a Keresztény Múzeum modern grafikai kiállításán. 1975. március 15-én nyílt meg a „Medgyessyrajzok az esztergomi magángyűjteményekben" című kiállítás a Zodiákus Klubban. A 40 rajzot bemutató tárlatnak feltehetően szerepe volt abban, hogy a művész özvegye végrendeletével biztosította Medgyessy Szent Istvánt ábrázoló bronz lovas szobrának Esztergom számára történő kiöntését A szobrot 1978. augusztus 20-án avatták fel Víziváros főterén. Ma a Várhegyen, az államalapító feltételezett születési helyének közelében áll a magyar szobrászat talán legszebb lovas szobra. Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 2. kötet. Szerk.: Fitz Péter Bp, 2000. Enciklopédia.; Esztergom 2000 Enciklopédia. 1. Köztéri alkotások. Szerk.: Szabó Károly. Esztergom, 2001. Keresztény Múzeum Alapítvány,- László Gyula: Medgyessy Ferenc kiállítása. Bp, 1968. Magyar Nemzeti Galéria. (Katalógus ); Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc szobrászati életműve. Debrecen, 1981, Kontha Sándor: Medgyessy Ferenc emlékkiállítása. Bp, 1981. Magyar Nemzeti Galéria (Katalógus); Kaposi Endre: Medgyessy Ferenc István király szobra Esztergomban. Új Forrás, 1981/3.; Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc. Bp, 1983. Gondolat. Táncosnő, 1954 MÉSZÁROS DEZSŐ (1923-2003) szobrász A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Beck András, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Pátzay Pál voltak mesterei. 1956-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1966ban Munkácsy-díjat kapott, 1967-ben a római Magyar Akadémia ösztöndíjában részesült, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetéssel ismerték el munkásságát. Eleinte karakteres portrészobrokat készített, de munkásságában fordulópontot hozott a római ösztöndíj. Az ábrázolási konvencióktól elfordulva ekkor kezdett a jelentéstartalommal telített rusztikus tömegformálással foglalkozni. 1976-ban az Esztergomi Vármúzeum rendezte meg gyűjteményes kiállítását. Figurapár című süttői mészkő kompozícióját 1978-ban a Kis-Duna sétányon, bazalt és gránit ivókútját pedig 1984-ben a Széchenyi tér sarkában állították fel. Felhasznált irodalom Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 2. kötet. Szerk.: Fitz Péter. Bp, 2000. Enciklopédia : Esztergom 2000 Enciklopédia. I. Köztéri alkotások Szerk: Szabó Károly Esztergom, 2001. Keresztény Múzeum Alapítvány.; Bodrogi Tibor Mészáros Dezső kiállítása, Esztergom, 1976. Vármúzeum. (Katalógus.); Bodri Ferenc: Mészáros Dezső kővilága. Tiszatáj, 1987/1-2, Wehner Tibor: Emlékmű-életmű. Mészáros Dezső szobrászművész hetven esztendős. Élet és Irodalom, 1993. I. 5, Hann Ferenc: Mesterköszöntő Mészáros Dezső hetvenéves. Herr Magyarország 1993. I. 22.