Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 3. KISLEXIKON

40 , KISLEXIKON MIHÁLTZ PÁL (1899-1988) festő A Munkácsy-díjas, érdemes művész 1970 nyarán töltött először hosszabb időt Esztergomban, amikor egy héten ét a Fürdő Szálló vendége volt. A várossal való ismerkedés kellemes élmények forrása lehetett, hiszen 1971-ben már egy teljes hónapot töltött itt, Vörös Kálmánné Prímás-szigeti házában. Ez idő alatt - a ráérő sétálgatások közepette - lassan feltárultak előtte a város rejtett szépségei, melyek hét festményének ihletői lettek. 1972-ben a Zodiákus Klubban megnyílt kiállításán, majd 1977-ben Selmecbányán is láthatóak voltak ezek a képek. Miháltz Pál a későbbiekben is fel-felkereste esztergomi barátait, kiknek magángyűjteményeiben több képe is helyet kapott 1988ban a Keresztény Múzeum rendezett tárlatot műveiből. Tiszteletbeli tagja volt a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaságnak Képei a Keresztény Mú- ikon önarckép, 1968 zeumban és a Balassa Bálint Múzeumban egyaránt megtalálhatóak Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 2. kötet. Szerk.: Fitz Péter. Bp., 2000. Enciklopédia.; Kaposi Endre: Miháltz Pál és Esztergom. Dolgozók Lapja, 1979. V. 19.; Heitler László: Festő napraforgóval. Új Forrás, 1980/5.; Salamon Nándor: Miháltz Pál. Győr, 1982. Xantus )ános Múzeum.; Salamon Nándor: Napló és vallomás. Részletek Miháltz Pál emlékezéseiből és naplójából. Új Forrás, 1984/3.; Mucsi András: Miháltz Pál festészete. Limes, 1993/3-4. MORVAY LÁSZLÓ (1947-2004) grafikus, zománcművész, költő Esztergomban született. Pályáját autodidaktaként kezdte, majd az egri Tanárképző Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Elvégezte a Magar Képzőművészeti Főiskolát is, ahol 1986-ban kapott diplomát. 1979-82 között a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára, 1985-94 között a pécsi Tanárképző Főiskola adjunktusa volt. Több szimpóziumot és művésztelepet szervezett itthon és külföldön. A Tűzzománcművészek srosics Gyula tisztelete, 2002 Magyar Társaságának elnöke, a Gaál Imre Ifjúsági és Gyermek Képzőművészeti Stúdió vezetője, a Magyar Illusztrátorok Társaságának és a Magyar Grafikusművészek Szövetségének tagja volt. 1978-ban, 1982-ben és 1988-ban grafikai díjat kapott. 1992ben elnyerte az Algériai Művészeti Fesztivál díját. 1995-ben zománcművészeti nagydíjat kapott. Tíszakécskén, Dobogókön és Esztergomban tűzzománc falképei, Nagyváradon tűzzománc oltárképe és keresztútja, Ópusztaszeren A magyarok hét nyila című kompozíciója, Tótiban és Harkányban szárnyasoltára látható. 1974-ben és 1991-ben Esztergomban, 1976-ban, 1981-ben és 1999-ben Budapesten, 1977-ben Selmecbányán, 1978-ban Liége-ben, 1980-ban Zürichben, 1987-ben az Egyesült Államokban, 1988-ban Tokióban, 1989-ben Münchenben, 1990-ben Bécsben, 1996-ban Hamburgban volt egyéni kiállítása. Felhasznált irodalom: Kottárs Magyar Művészeti Lexikon. 2. kötet. Szerk.: Fitz Péter. Bp, 2000. Enciklopédia.; Kapuvári Gábor Béla: Perben, vitában, legyzetek Moivay László esztergomi kiállításáról. Dolgozók Lapja. 1977. V. 21.; Esztergom és Vidéke, 2004. IV. 8.