Képzőművészek Esztergomban a 20. században (Art Limes 2008/2. sz.)

Tartalom - 3. KISLEXIKON

38 , KISLEXIKON MAGYARÁSZ IMRE (1905-1972) festő Esztergomban született. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Csók István és Vaszary |ános növendéke volt Művészeti tanulmányainak végeztével egy ideig szülővárosában volt rajztanár. 1926-ban szerepelt a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság kiállításán, mint „sokat ígérő tehetség." Később Budapestre költözött és reklámgrafikai munkákat vállalt, majd gimnáziumi rajztanár lett. Az 1940-es évek végétől kapcsolódott be aktívabban a művészeti életbe, és az 1950-es évek végére kialakult a művészetére jellemző konstruktív és dekoratív képi világa. Eleinte zománc-, később olajfestményeket készített. Az 1960-as évektől kezdve születtek meg életművének legjelentősebb darabjai. 1947-ben a Nemzeti Szalon első zsűrimentes kiállításán, 1948-ban Kompozíció, 1961 a „Nemzeti Kiállításion, 1957-ben a Csók István Galéria tárlatán, 1965-ben a „Kállai Ernő Emlékkiállítás"-on, 1971-ben egy szentendrei csoportkiállításon szerepeltek művei. Végrendeletében a Keresztény Múzeumra hagyományozta mintegy 40 db. olaj- és lakkfestményét, valamint kollázsait és grafikáit. 1973-ban emlékkiállítása volt az esztergomi Zodiákus Klubban. Utoljára 1993-ban az Oziris Alapítvány tárlatán voltak láthatóak művei a budapesti Árkád Galériában. Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 2. kötet Szerk: Fitz Péter. Bp, 2000. Enciklopédia,- Esztergom és Vidéke, 1926. Xii. 26, 2005. III. 3, 2005. VII. 7,- Mezei Ottó: Magyarász Imre. Esztergom, 1973. Zodiákus Klub. (Katalógus.); Dévényi Iván: Magyarász Imre emlékkiállítása Esztergomban. Új Forrás, 1973/1,- Bodri Ferenc: Magyarász Imre emlékkiállítása. Rajztanítás, 1973/4. MARTSA ISTVÁN (1912-1978) szobrász A kétszeres Munkácsy-díjas, érdemes művész Pozsonyban született. Diákéveit már Esztergomban töltötte és a villanyszerelő szakvizsga megszerzése után a helyi elektromos társaság dolgozója lett. A II. világháborúban megjárta a keleti frontot és csak 1945-ben - 32 éves korában - kezdhette meg művészeti tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1947-ben egyik szervezője és résztvevője volt mestere, Ferenczy Béni esztergomi művésztelepének, és még főiskolásként kapott megbízást a várostól a Kossuth-dombormű elkészítésére. 1952-ben állították fel a Vaszary Kolos Kórház kertjében Anya és gyermeke című kőszobrát. 1973-ban, a város millenniumi programjának keretében rendezte meg első gyűjteményes kiállítását a Zodiákus Klubban. Itt élő bátyja, Martsa Alajos révén haláláig szoros kapcsolatban volt Esztergommal. Már halála után, 1985-ben állították fel a Technika Háza előtti téren auschwitzi emlékművének bronz változatát, melynek eredeti példánya Czuczay józsef esztergomi díszkovács műhelyében vaslemezből készült. Alkotásai Budapesten kívül számos városban láthatóak, de az életművét megkoronázó Bottyán lovas szobor 1978-2005 között Esztergom főterét díszítette. Végleges elhelyezése még várat magára. Felhasznált irodalom: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 2. kötet. Szerk: Fitz Péter. Bp, 2000. Enciklopédia; Esztergom 2000 Enciklopédia 1. Köztéri alkotások Szerk: Szabó Károly. Esztergom, 2001. Keresztény Múzeum Alapítvány.; N. Pénzes Éva: Martsa István, Művészet, 1964/2.; Bodri Ferenc: Martsa István mártírszobráról, jelenkor, 1966/1, Újvári Béla: Martsa István. Művészet, 1969/2,- Kaposi Endre: Martsa István 60 éves. Dolgozók Lapja, 1972. VI. 18, Féja Géza: Martsa István szobrai. Új Forrás, X97BI2.: Újvári Béla: Martsa István műhelyében. Művészet, iOTk/b., Pogány Ö. Gábor: Martsa István emléke. Új Forrás, 1980/6 ; Kovács Gyula: Martsa István emlékkiállítása. Művészet, 1981/1. Anya és gyermeke, 1952