Hol sirjaink domborulnak

- I Is h — 1941-1946 között g Faluszövetség Kocsmájában borméeo, majd. üzletvezető lett. 1347 november 1-től átvette gz eddig Nádi

er Rezső vezetésében lévő vends

glőt. Az önálló kocsma-engedélyt 1348 február 26-án kapte meg. 1^5o április 3-án ez Esztergomi Földművesezövetkezet 3 óra leforgása alatt államosította a vendéglőt, faját vendéglőjében szerény fizetés mellett meghagyták üzletvezetőnek, ahonnan 1961 augusztus 4-én ment nyugdíjban. Eleven eszű, gyors felfogású közéleti ember volt. 1934-től a Katolikus Olvasókörben zászlótartó, rendezőbizottsági tag, háznagy, ejándéicosztási bizottság tagja volt, több uj jelentkező tagfelvételét javasolta. 1938-1941 között a volt Úrbéri Közbirtokosságnak a pénztárosa. 193y-től mint Szentgyörgymező küldötte, tagja volt Esztergom lé ros képviselő testületének. l95o októberében az Esztergom Városi Tanács képviselőjévé választották. Népszerűséget mi sem bizonyltja jobban, mint p tény, hogy az 56-os ésemeny ikkei kapcsolatban- dr Bády István a "Bazilika árnyékában" c. könyvében igy emlékszik Korencsi Istvánról: . . ."gz események után telefonált lakásomba a Városi Tanács elnökhelyettese, Horváth Klára, axi arra kért, hogy sürgősen menjek be a Városházé ra és vigyem magammal Korencsi Istvánt, SKÍ egy szentgyörgamezői polgár volt, tekintélyes, köztiszteieben álló ember. ..elhatároztuk, hogy megalakítjuk a KUnxástanácsot... a megyei párttitkár be jelentette, hogy nem is munkástanács iesz, hanem Nemzeti Tanács. Mi ketten Korencsi Istvánnal párton kívüliek, illetve Kisgazdapártiak voltunk. Ismétlem, voltunk, mert Kisgazdapárt már akkor nem volt". A szentgyörgymezőiek, de sokan a városból is ismerték Szentgyörgy mezőn a Korencsi vendéglőt, bárki legyen is a bérlője, üzemeltető je, a szentgyörgymezőiek csak Korencsi kocsma néven emlegetik. 1973 szeptember 14-én 75 eves korában hunyt el. A szentgyörgymezői temetőben számos tisztelője -még a városból is kisérte utosó útjára.