Esztergomi helikon

Tartalom - Nagyfalusi Tibor: Előszó

ELŐSZÓ avagy az Esztergomi Helikonra vezérlő kalauz „kertem az egész táj, hol óriás csiga kétszarvú dómjával e bölcs bazilika. " (Babits) Az emberek és az istenek világát a mitológia kapcsolja össze: vallás és kép­zelet mesés magyarázatait valóságos földrajzzal hitelesítve. A kapcsolat útrend­szere nemcsak a két szint között, hanem lent is emberi mértékű. Könnyen bejárható, helyhez köthetö benne mindaz, ami megfoghatatlanul keletkezik és működik. így például a tehetség teremtőereje is, amit nekünk, halandók­nak szintén az „égilakók" juttatnak a magukéból, hogy törvényeiket — a min­denség titkait — a mítoszokban, irodalomban, művészetben, tudományban fürkészhessük és követhessük. Ez a szellemi képesség — legköltőibb nevén: az ihlet — részletesebb meséje szerint Pegaszosz, a szárnyas csodáló pata-dob­bantására forrásként kezdett előbuzogni... Természetesen, e mitikus cselek­mény pontos földi helyszínét is meg lehet találni: Közép-Görögországban, a Helikon-hegy oldalában. Itt van tehát az emberi ihlet európai ősforrása, földrészünkön minden újabb Helikon-vidék ettől virul ki zöldellővé. Ettől terem levelct-virágot Zeusz lá­nyai, a kilenc testvér-istennő koszorújához, akiket Apollón, a világosság, az ér­telem fényének istene vezérel. Az ő védnöki pártfogásuk által lombosodik bennünk és körülöttünk tudássá, alkotássá; lesz tehát — Csokonaink szép sza­vával — „Múzsáknak szentelt kies tartomány". Ez a gyűjtemény — még két kötetre tervezett folytatásával együtt — a Mú­zsa-szentélyt környező ligetes forrás-vidék esztergomi térképét kívánja megraj­zolni. Segítségével újabbkori Helikont járhatunk be, ahol a mítoszian időfeletti végtelenségben már a történelem állít mérhető határokat. Magyar Helikont, ahol a szentély korról-korra rombadől és újraépül a romokon; a viharok té­pázta, tűzvészek égette ligetben gyakorta véressé változik az örök ősforrás „kék-ibolyás színű" vize. Múzsáink ebben mártóznak meg, hogy küldetésüket itt is betöltsék; csodás körtáncokkal és énekeikkel, íróvesszővel, papiruszte­kcrccsel — tollal és könyvvel a szüntelen harcból itt is örök békét teremtse­nek. Istenek — királyok — népek, nemzetek és nemzedékek romboló küzdelméből építő tanulságot, történetírás és művészet ihletében a múltat je­lenné, a jelent jövőképpé oldó, sugalló emlékezést. Alkotó szemléletet, amely 3

Next

/
Thumbnails
Contents