Esztergomi helikon

Tartalom - Nagyfalusi Tibor: Előszó

a szétszabdalt időtlenséget az idők egységévé köti össze; amely az cmber-lélck megszűkült tereit a mindenség körével méri egybe, lakhatatlanná pusztított, elsötétült építményeit a csillagos éggel boltozva be. Itt, magyar földön is. nsztergomból nézve úgyszintén. Múzsáinknak köszönhetően innen is belátni a mindenség szerkezetébe: ugyanazok a csillagképek ragyognak fel vigasztalóan. Innen is rálátni F.urópa emberiségére. Szellemének, kultúrájának ősforrására, ahogy a mi történelmünkön — lejtőkön, torlaszokon, víznyelőkön — kanyarog át. Magasság és mélység legfőbb törvényeire nézve innen is ugyanaz sejlik fel öröknek, ugyanaz változónak. Öröknek és változónak egysége az, amiben a /te/ytörténct alakító hatása megnyilvánul, valamennyire egyedi változatot hozva létre. Sajátos „hegy- és vízrajzot" formálva, amelynek alapján irodalmunk és művelődéstörténetünk egy-egy helikoni vidéke bármely másiktól érzékelhetően különbözik. Amely által az ősforrás táplálta egység többé-kevésbé eltérő folyamatban valósul meg. Másként, ha a történelem helyrajza például esztergomi. F-s Esztergomon belül is másként, ha a forrás a Várhegyen folyik át; másként, ha az Előhegyen bukkan elő. Mert a korszakokat meghatározó nagy áramlatok különféle helyi idők-terek szerint késnek itt, vagy sietnek amott. És mert időről-időre másmásféle „szentélyek" emelkednek, a tájra is jellemző anyagokból, mérték és konstrukció sajátos rendjét mutatva. Másféle műhelyek, látóhelyek örök Múzsáink számára, akik az egyikben éppen ilyen, a másikban meg amolyan műfajt pártfogolnak erősebben. És hány meg hányféle személyiséget „foglalkoztatnak"! Szorgos mestert, komoly tudóst, bohókás bölcset, lánglelkű harcost, zord látnokot... Mindebből következik annak a rálátásnak sajátosan különböző változata, amely a művekben tárja elénk egységét öröknek és változónak. I Iol táguló, hol szűkülő távlatokkal, nagyralátó európaisággal vagy szemellenzős provincializmussal. Az esztergomi Helikon-vidék történelmünkkel megnyíló és változó látókörének központjául két magaslati helyet is kitüntetett. Földrajzilag csak dombok ugyan, ám szerepük jelentősége a honi művelődésben, irodalomban mindkettőt valóban beggyé emeli. Igazolván látszólag „nagyzoló" elnevezésüket: Várhegy, Előhegy. Az előbbi látóhelyről a város — kezdettől fogva, hosszú századokon át — a „nagy" történelem tágasságában, Európa közelében szemlélheti magát. ŐRHELYKÉNT főútvonalak találkozása — törzsek, népek vándorlása — felett; mint FOVAROST, amely nemzetközi kapcsolatokból épít korszerű államiságot, gazdaságot, kultúrát. Erős MENTSVÁRAT a magyarság és az európai kereszténység védelmére. Fénygyűjtő KÖZPONTOT, amelynek kis köréből hatalmas erő sugároz. Világosság, mely árnyvetésében is korszakalkotó: királyok, urak, főpapok, politikusok, tudósok tettei, a kegyelmes szentség, a bölcsen szigorú 4