Esztergomi helikon

Tartalom - Szerzők kislexikona

ségét Estei Hippolittal elcserélve, 1497-től haláláig esztergomi érsek volt. Mint bíboros (1500-tól), egyben (1507-től) címzetes konstantinápolyi pátriárka — 1513-ban nem esélytelen jelöltje a pápaválasztásnak Rómában. Végül mégsem 6, hanem Medici János foglalhatta el a vatikáni trónt (X. Leó néven), aki bullájában őt bízta meg egy török elleni kereszteshadjárat indításával. Miután a bullát 1514-ben Budán kihirdette, de a toborzás — Dózsa György vezetésével — parasztlázadássá változott, Bakócz főúri ellenfelei megragadták az alkalmat, hogy őt is elmarasztalva, korlátozzák hatalmát. Ulászló halála (1516) után visszavonultan élt az esztergomi várpalotában. Ahogy hatalma növelésében, úgy vagyona gyarapításában sem igen gátolták erkölcsi aggályok: az ország legnagyobb földbirtokának ura, zálogjogon Esztergom szabad királyi városnak is földesura lett. Óriási vagyonából azonban sokat fordított mecénási tevékenységre, — arra, hogy esztergomi székhelyét az ország művészeti központjává tegye. Udvarának köréből említést érdemel titkára és házikáplánja, Lázár, aki 1514-ben Magyarország első modern térképét rajzolta meg. Bakócz az érseki palotát nemcsak felújította, hanem új szárnnyal bővítette is; Szentgyörgymezőn pedig villát építtetett. Halálakor, 1521-ben hatvanezer aranyat hagyott II. Lajos királyra azzal, hogy ebből a török által fenyegetett végvárakat erősítsék meg. Élete főművének a sírhelyéül 1506 - 1511 között emelt kápolnát szánta. 1521. július 12-én kelt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy „testemet pedig temessétek a föld gyomrába, a Boldogságos Szűz Mária Aununciata kápolnájába, amelyet én építettem az esztergomi székesegyház déli oldalán". Valószínűleg az oltár előtt helyezhették el sírkőlapját, amely a törökkori pusztítást nem vészelte át; viszont Bakócz tetemét és gyémánt mellkercsztjét a 18. században megtalálták a kőpadló alatt. Az Esztergom vidéki vörösmárványból emelt kápolna — miután darabjaira bontva befoglalták a Bazilika épületébe (1823 - 27) — ma legszebb reneszánsz stílusú építészeti emlékünk. Bakócz megmaradt — és Esztergomban őrzött — kincseiből miseruhája, egy gyönyörű kódex (az ún. Bakócz-graduálé, azaz szertartáskönyv) és a Mátyás-Kálvária a legértékesebbek. BONFINI, ANTONIO (Ascoli Piceno, 1427 — Buda, 1503) olasz humanista, történetíró. Firenzében, Paduában és Ferrarában járt egyetemre; ezután szülővárosában, majd Recanatiban lett iskolamester. 1486-ban Mátyásnak ajánlotta fel szolgálatait. A magyar király udvarában előbb Beatrix királyné felolvasója lett, 1488-ban pedig a király megbízta Magyarország történetének korszerű megírásával. Megbízását I. Ulászló is megújította, s magyar nemességet is adományozott neki. 1496-tól 1497-ig, amíg egészségi állapota engedte, ezen a nagy munkán dolgozott, s utolsó éveit is Magyarországon töltötte. 190