Esztergomi helikon

Tartalom - Szerzők kislexikona

ségét Estei Hippolittal elcserélve, 1497-től haláláig esztergomi érsek volt. Mint bíboros (1500-tól), egyben (1507-től) címzetes konstantinápolyi pátriárka — 1513-ban nem esélytelen jelöltje a pápaválasztásnak Rómában. Végül mégsem 6, hanem Medici János foglalhatta el a vatikáni trónt (X. Leó néven), aki bul­lájában őt bízta meg egy török elleni kereszteshadjárat indításával. Miután a bullát 1514-ben Budán kihirdette, de a toborzás — Dózsa György vezetésé­vel — parasztlázadássá változott, Bakócz főúri ellenfelei megragadták az alkal­mat, hogy őt is elmarasztalva, korlátozzák hatalmát. Ulászló halála (1516) után visszavonultan élt az esztergomi várpalotában. Ahogy hatalma növelésében, úgy vagyona gyarapításában sem igen gátolták erkölcsi aggályok: az ország legnagyobb földbirtokának ura, zálogjogon Esz­tergom szabad királyi városnak is földesura lett. Óriási vagyonából azonban sokat fordított mecénási tevékenységre, — arra, hogy esztergomi székhelyét az ország művészeti központjává tegye. Udvarának köréből említést érdemel titkára és házikáplánja, Lázár, aki 1514-ben Magyarország első modern térké­pét rajzolta meg. Bakócz az érseki palotát nemcsak felújította, hanem új szárnnyal bővítette is; Szentgyörgymezőn pedig villát építtetett. Halálakor, 1521-ben hatvanezer aranyat hagyott II. Lajos királyra azzal, hogy ebből a tö­rök által fenyegetett végvárakat erősítsék meg. Élete főművének a sírhelyéül 1506 - 1511 között emelt kápolnát szánta. 1521. július 12-én kelt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy „testemet pedig temessétek a föld gyomrába, a Boldogságos Szűz Mária Aununciata ká­polnájába, amelyet én építettem az esztergomi székesegyház déli oldalán". Va­lószínűleg az oltár előtt helyezhették el sírkőlapját, amely a törökkori pusztítást nem vészelte át; viszont Bakócz tetemét és gyémánt mellkercsztjét a 18. szá­zadban megtalálták a kőpadló alatt. Az Esztergom vidéki vörösmárványból emelt kápolna — miután darabjaira bontva befoglalták a Bazilika épületébe (1823 - 27) — ma legszebb reneszánsz stílusú építészeti emlékünk. Bakócz megmaradt — és Esztergomban őrzött — kincseiből miseruhája, egy gyönyörű kódex (az ún. Bakócz-graduálé, azaz szer­tartáskönyv) és a Mátyás-Kálvária a legértékesebbek. BONFINI, ANTONIO (Ascoli Piceno, 1427 — Buda, 1503) olasz humanista, történetíró. Firenzében, Paduában és Ferrarában járt egyetemre; ezután szülővárosá­ban, majd Recanatiban lett iskolamester. 1486-ban Mátyásnak ajánlotta fel szol­gálatait. A magyar király udvarában előbb Beatrix királyné felolvasója lett, 1488-ban pedig a király megbízta Magyarország történetének korszerű meg­írásával. Megbízását I. Ulászló is megújította, s magyar nemességet is adomá­nyozott neki. 1496-tól 1497-ig, amíg egészségi állapota engedte, ezen a nagy munkán dolgozott, s utolsó éveit is Magyarországon töltötte. 190

Next

/
Thumbnails
Contents