Esztergomi helikon

Tartalom - IV. KÖZPONT – A HUMANIZMUS FÉNYKÖRÉBEN

padlója porfirból készült, és minden mással joggal fölveheti a versenyt aranyezüst edényeivel, gyönyörű és gazdag miseruháinak készletével. Esztergom Magyarország prímási székhelye, igen gazdag érsekséggel. Virágzása tetőpontján százezer aranyra is rúgott jövedelme, ma azonban alig felét kapja. Ennek a várnak volt ura János püspök, akiről feljebb már megemlékeztünk. Igen sok tudományban nem tartozott az utolsók közé, az asztrológiának pedig annyira híve volt, hogy a csillagászati naptárt mindig magával hordta, és semmit sem cselekedett, mielőtt a csillagokat meg nem kérdezte. Kiváló férfiak vették körül, akik majdnem az összes tudományokat kitanulták. Mi magunk is „De hominé"-nket neki ajánlva adtuk ki, és sokszor élveztük baráti indulatát. De tudósai között volt egy éles eszű és gyorsan váltó teológus, szicíliai eredetű, Szent Domonkos rendjéből, név szerint Giovanni Gatto, aki sokat képzelt önmagáról. Azt hirdette, hogy minden teológiai kételyt azonnal meg tud oldani, és nagyon szeretett volna Mátyás királlyal egy kis vitácskába bocsátkozni. Hallotta ugyanis Galeottótól, aki őt Itáliából Magyarországra hozta, hogy Mátyás király, talpraesett szellemű és csiszolt beszédű lévén, a tudósoknak rejtvényeket szokott feladni megoldásra. Fortélyaival azután megszorongatja, kihozza a sodrukból az embereket, és nagyon nehéz az ő csapdáit és hurkait kikerülni. Úgy esett éppen, hogy a királynak Esztergomon át vezetett az útja és vendége lett a püspöknek. Mikor Gatto meghallotta ezt, nagyon megörült, úgy vélte, itt az idő, hogy fitogtassa műveltségét, és megnyerje a királyt, mert sokat várt tőle. De hogy rövid legyek, készült a királyi vacsora, mégpedig fűtött helyiségben, (mivel éppen tél volt). A magyarok ugyanis forró vagy langyosabb szobákat használnak télen, aszerint, hogy a hideg meg a fagy indokolja. Sőt, itt is alszanak néha, ámbár nem tesz jót az egészségnek, mert a fűtött szobák sűrű gőzétől az emberi testekben a párák izgalomba jönnek, és eltolul az agy, amiből legtöbbnyire főfájás lesz. Mikor már itt volt az idő, hogy vacsora mellé üljenek, szóba hoztuk a király előtt, hogy Giovanni Gatto a várban van és meg kellene hívni estebédre, hogy vitát kezdjenek véle. A király ugyanis roppantul szeret vitatkozni, különösen lakomázás közben, hiszen egyébként alig van elég ideje, hogy az ügyeket elintézze. A király parancsára meghívták tehát, és odaültették a királyi asztalhoz, ahol a tudományokban képzett pécsi püspök és az esztergomi érsek (mind a kettő János) volt meg egy másik püspök, aztán Thuz János és Galeotto. A vacsora királyi pompával ment végbe. Ugyanis a magyaroknál lakoma közben rengeteg az étel és innivaló, és sokféle bort szoktak inni. A magyaroknál ma ugyanaz a szokás, amit Gallienus

1 római császárról közölnek a történeti művek: hogy ti. a legfényesebb lakomákon különféle borokat szokott kínálni. 1. Pugjius Licinius Gal1irnns — római császár (253-268) 136