Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 1. Helytörténeti adatok

6S A világi birtokosoknak ez azonban nem tetszett, a mi abból tűnik ki, hogy 1336 óta az apáczákkal folytonos perpatvarban vannak. Druget Vilmos nádor már 1336 október 20-án értesiti a budai káptalant, hogy a margitszigeti apáczáknak csévi (C h e w) földjét és templomát mások elfoglalták ; miért is felhívja a káptalant, hogy a dolgot megvizsgálván, arról hozzá jelentést tegyen. Erre a káptalan október 28-án jelenti, hogy midőn az apáczákat régi határaik keretén belül beiktatni akarta, a következő Cséviek: Péter fia Pál, András fiai János és Miklós, továbbá Dénes fiai Péter, János, István és Benedek ellentmondtak. 1337. junius 16-án jelenti a budafelhévizi konvent ugyanazon nádornak, hogy Péter fia: Csolnoki Pál, a Cséven (Cheu) lévő visegrádi várnagynak, István mesternek tisztje a nyulszigeti priort bántalmazta. A budai káptalannak 1337. május 6-án kiállított bizonyítványa pedig arról szól, hogy György comes, a margitszigetiapáczák tisztje egyrészről, másrészről Csévi (Chevv) Dénes fia János és ennek több rokona, a Chew birtok iránt köztük fönnforgott pör elintézését választott birákra bizták. 1337 julius 13-án jelenti a budai káptalan a nádornak, hogy István visegrádi várnagy tisztje: Csolnoki Péter lia Pál, Csévi András fiai: János, és Miklós, továbbá Csévi (de Chew) Dénes fiai János, Benedek, István és Péter Csév határában a margitszigeti apáczák negyven holdnyi birtokát elfoglalták. 1338 január 27-én Druget Vilmos nádor az apáczák nevében Csévi (Cheu) Péter fia Pált és Dénes (?) fiait Jánost és Miklóst, kik az apáczák ellen pervesztesek lettek, birtokrészeik elidegenítésétől a budai káptalan által eltiltja. 1351 május 8-án pedig olvassuk, hogy Lajos király Csévi (Cheu) András fiainak János és Miklósnak és Dénes fiának Istvánnak meghagya, hogy az apáczák csolnoki birtokának elfoglalásától tartózkodjanak. *) Csévi István, ki a „Sáfár" melléknevet is viselte, Miklós nevü fiút hagyott maga után, kinek fiai Miklós és János csévi birtokukat 700 frtért Kanizsai János érseknek zálogba adták. Az érsek az elzálogosított birtokot 1418-ban az esztergami káptalannak — miután ez a zálogösszeget kifizette — további zálogbantartás czimén engedte át. 2) Anjoukori okmánytár III. 299. 377. 388. 442. V. 465. 2) Fejér X. 6, 143.