Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 1. Helytörténeti adatok

69 Lende utódainak nemzedékrendje az eddigiek szerint következőleg alakul: Csévi Lende f 1278

1. előtt neje: 1278. Dénes 1274—1278. András 1274—1323. Dömönk 1278. János 1330—1351. Miklós 1336—1351. Péter János „Sáfár" István Benedek 1336—1337. 1336—1338. 1336—1351. 1336—1337. Miklós Miklós 1418. János 1418. k) Nána. Hogy a legrégibb okmányainkban már gyakran előforduló Nána nevü személyek mely nemzetséghez tartoztak, vagy mely vidékből valók? bajos meghatározni. Már 1124-től 1135-ig ismerünk egy Nána nevü pécsi —, 1131-ben pedig egy ily nevü veszprémi püspököt. A világiak sorában 1055-ben Nána a királyi lovászmester; 1184-ben bizonyos Nána comes a tihanyi apátság urkutai jobbágyai ügyében az esztergami udvarnokokkal együtt szerepel; később gyakran találkozunk e névvel a baranyamegyei Bór-Kálán és a pestmegyei Nána-Beszter nemzetségnél, — de miután mind e két nemzetség Esztergammegyével kapcsolatos '), az egyes Nána nevü személyeknek nemzetségi hovátartozandósága egyelőre meg nem állapítható. Hogy a Nána nevü helységek nevüket a Nána nevü személyektől vették, nem szenvedhet kétséget és ennek kifolyásául tekintendő, hogy többiek között pl. Baranyamegyében (a ma már nem létező) Nána és Nánej, Esztergammegyében pedig a még ma is létező Nána helységet találjuk, mely utóbbiról már most is kimondhatjuk, hogy a Nána-Beszter nemzetséggel kapcsolatos. Az esztergami Nána-val legelőször találkozunk 1157 évi márczius hóban, midőn II. Gyécsa király saját és szülőinek lelki Az esztergammegyei nemzetségekről esetleg más alkalommal fogok szólni.