Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 1. Helytörténeti adatok

54 Bélát kapta;

1) midőn ugyan-e Péter 1294. november 7-én Libádi Venczeltől Hidegkutat vásárolja, kiemelik, hogy a megvett föld Péternek Bella nevü birtoka mellett fekszik; azonos-e e Bella Péternek bélai birtokával? nem tudjuk; az illető okirat

2) csak azt árulja el, hogy az esztergami kanonokoknak (Kőhid)Gyarmaton lévő földjét fennebbi Péter mester „Bella"-nak nevezte. 3) d) Kéménd. Szintén a megye legrégibb helységeinek egyike, melynek első birrokosai az esztergami kanonokok. 1183-ban pedig elhatározták, hogy egyházuk érdekének előmozdítása czéljából az érsek beleegyezésével camendi birtokukból Farkas comesnek egy ekealját két márkáért eladnak. 4) Miután Kéméndnek későbbi tulajdonosai között sok a Hontpázmán nembeliek, bátran kimondhatjuk, hogy e Farkas szintén a Hontpázmán nemzetség tagja. Kétséget sem szenvedhet, hogy azon Amadé comes, ki 1217-ben András királyt a szentföldre kisérte és elutazása előtt kéméndi birtokát a kegyurasága alatt lévő bényi monostornak hagyományozta, szintén e nemzetség sarja. Ez Amadé fia István 1273-ban végrendelkezvén, többi közt azt is elrendeli, hogy azon földek, melyeket ő maga Kéménden szerzett a Kéménddel összekötött Páli faluval együtt a nevezett bényi monostor birtokába menjenek át. István még 1273-ban halt meg és utolsó akarata értelmében a bényi monostorban talált örök nyugvóhelyet. — Miután végrendeletének kihirdetésénél csak anyja, neje és nővére jelen volt és az illető okirat 5) világosan kiemeli, hogy Kázmér fia Pongrácz a végrendelet ellen semmi kifogást nem 1) Anjoukori okmánytár V. 606. 2) Wenzel X. 170. 3) A pápa 1353. márczius 26-án Bélai János esztergám-egyházmegyei clericusnak esztergami beneficiumot adományoz, melynek évi jövedelme cum cura 20, sine cura 15 ezüst márkát felül nem halad (Történelmi Tár 1895. évf. 60. old.) Első pillanatra úgy látszik, hogy itt az Esztergammegyében fekvő Béláról van szó, — de miután a pápa ugyanakkor egy szepesi apátnak és a jászói prépostnak a beitaktás végett ír, világos, hogy csak a Szepesmegyében fekvő Béla városáról lehet szó. 4) Knauz I. 128. 5) Fejér V. 2, 138.