Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Titkári jelentés az 1899. évről

162 De nemsokára eljöttek Esztergom városára, várára, fő­templomára s a Bakács-kápolnára a szomorúság napjai. 1526. aug. 29-ik napján történt a mohácsi gyászos ütközet, s utána vad ozmán táborok vérpatakok árjai közt boriták el hazánk vidékeit. A győztes törökök lassan előre nyomulva, Buda elfog­lalása után 1543-ban Esztergom ellen indultak. Ez azon sze­rencsétlen év, melyben Esztergom csillaga hosszú időre elho­mályosodott, dicsőségének napja leáldozott, s másfél századon át tartó gyászos szolgaságba jutott! A várőrség vitéz ellenállásán az ozmánok ismételt rohama mindannyiszor megtört. A lelkes esztergomi nők a várfalak or­mairól égő anyagok ledobásával és súlyos kövek lehengeríté­sével nagy pusztítást vittek véghez a feltörekvő ellenség közt; de végre árulás folytán mégis a hitetlenek kezébe jutott a vár és város. Esztergom és vidéke ekkor élte leggyászosabb kor­szakát. Várday Pál érsek kénytelen volt a várból kiköltözni, s a kanonokokkal együtt Pozsonyba, majd Nagyszombatba vonult. A törökök a sz. Adalbert hires basilikájából bástyákat építettek, a Bakács-kápolnát mecsetté változtatták; a vár egyéb épületeit egészen elhanyagolták, az ostromok okozta károkat nem tata­rozták, nem javították. Esztergom régi magyar polgársága ki­költözött, s a mai kir. városban a hódoltság idején nagyobbára szerbek laktak, miért a várost is Ráczvárosnak nevezték; míg a vár és a Víziváros lakosságának zöme törökökből állott. Nép­telenné váltak a város utczái, a föld parlagon maradt, pusztu­lás és hanyatlás mutatkozott mindenfelé! A szomszédos közsé­gek is részben elpusztultak, részben a török adófizetői lettek. A város és megye egyaránt kimondhatatlanul sivár és szo­morú képet nyújtott. 1595-ben visszavették ugyan a keresztények a várost, a mikor Pálffy Miklós parancsnoksága alatt halt hősi halált Ba­lassa Bálint, a kiváló magyar költő is; de 1605-ben újra elvesz­tették. S így ezen rövid időköz kivételével 1543-tól egész 1683-ig török járom alatt nyögött városunk. Isten elhozta végre az éj után a hajnalt, a sokáig tomboló förgeteg után ismét földerült a nap a sokat szenvedett Eszter­gom fölött. A törököknek Bécsnél történt megveretését nyomban követte a párkányi diadal, mint Esztergom felszabadulásának szerencsés kezdete. Rövid ostrom után a keresztények kezébe került az esztergomi vár; a törökök megszégyenülve hagyták

Next

/
Thumbnails
Contents