Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Titkári jelentés az 1899. évről

162 De nemsokára eljöttek Esztergom városára, várára, főtemplomára s a Bakács-kápolnára a szomorúság napjai. 1526. aug. 29-ik napján történt a mohácsi gyászos ütközet, s utána vad ozmán táborok vérpatakok árjai közt boriták el hazánk vidékeit. A győztes törökök lassan előre nyomulva, Buda elfoglalása után 1543-ban Esztergom ellen indultak. Ez azon szerencsétlen év, melyben Esztergom csillaga hosszú időre elhomályosodott, dicsőségének napja leáldozott, s másfél századon át tartó gyászos szolgaságba jutott! A várőrség vitéz ellenállásán az ozmánok ismételt rohama mindannyiszor megtört. A lelkes esztergomi nők a várfalak ormairól égő anyagok ledobásával és súlyos kövek lehengerítésével nagy pusztítást vittek véghez a feltörekvő ellenség közt; de végre árulás folytán mégis a hitetlenek kezébe jutott a vár és város. Esztergom és vidéke ekkor élte leggyászosabb korszakát. Várday Pál érsek kénytelen volt a várból kiköltözni, s a kanonokokkal együtt Pozsonyba, majd Nagyszombatba vonult. A törökök a sz. Adalbert hires basilikájából bástyákat építettek, a Bakács-kápolnát mecsetté változtatták; a vár egyéb épületeit egészen elhanyagolták, az ostromok okozta károkat nem tatarozták, nem javították. Esztergom régi magyar polgársága kiköltözött, s a mai kir. városban a hódoltság idején nagyobbára szerbek laktak, miért a várost is Ráczvárosnak nevezték; míg a vár és a Víziváros lakosságának zöme törökökből állott. Néptelenné váltak a város utczái, a föld parlagon maradt, pusztulás és hanyatlás mutatkozott mindenfelé! A szomszédos községek is részben elpusztultak, részben a török adófizetői lettek. A város és megye egyaránt kimondhatatlanul sivár és szomorú képet nyújtott. 1595-ben visszavették ugyan a keresztények a várost, a mikor Pálffy Miklós parancsnoksága alatt halt hősi halált Balassa Bálint, a kiváló magyar költő is; de 1605-ben újra elvesztették. S így ezen rövid időköz kivételével 1543-tól egész 1683-ig török járom alatt nyögött városunk. Isten elhozta végre az éj után a hajnalt, a sokáig tomboló förgeteg után ismét földerült a nap a sokat szenvedett Esztergom fölött. A törököknek Bécsnél történt megveretését nyomban követte a párkányi diadal, mint Esztergom felszabadulásának szerencsés kezdete. Rövid ostrom után a keresztények kezébe került az esztergomi vár; a törökök megszégyenülve hagyták