Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Titkári jelentés az 1899. évről

159 Titkári jelentés. cMelyen tiszteli Jíöz^yülés! Egy év repült el ismét sebes szárnyán társulatunk fölött s tűnt el az idők végtelenségébe. A 19. század alkonyán szent és örvendetes évhez érkeztünk, mely nemcsak az egész kath. világnak jubileuma, hanem egyúttal örömünnepe édes hazánknak is, mely 900 évvel ezelőtt fogadta el a ker. vallást, erkölcsöt és műveltséget, s ezzel elfoglalta helvét az európai keresztény országok sorában. S ha méltán ünnepel ezen évben a kath. egyház, mely 900 évvel ezelőtt szent szövetségben egyesült a magyar nemzettel ; ha méltán ünnepel a magyar állam, mely a kereszténység által erős támaszt nyert Európa népei közt; ha méltán ünnepel a hazának minden fia, a ki szereti ezt az őseink vérével áztatott földet: akkor valóban méltó és elengedhetetlen kötelességünk is, hogy mi esztergomiak, nemzetünk újjászületésének kilenczszázados évfordulóját a vallásps • szív szent érzelmével, a hazafiúi lelkesedés egész bensőségével, minél fényesebben megüljük. Mert a ker. Magyarország története itt, Esztergomban kezdődik. Itt született a magyar kereszténység meghonosítója, a ker. magyar állam megteremtője; itt fogamzott és erősödött meg első királyunk szivében a hitnek azon csodálatos ereje, melylyel a pogány magyar nemzetet a ker. hitre vezette; itt vetette meg szilárd alapját az ország alkotmányának, midőn magát a szent koronával királylyá koronáztatta. És az a ker. vallás, a melynek fénye Esztergomból terjeszté szét áldásos sugarait a nemzetre ; az az alkotmány, a melyet sz. István Esztergomban alkotott meg és szentesített: azok lettek a mai Magyarország alapjává és fentartójává; azoknak köszönhetjük, hogy a magyar