Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Boleszló herceg, esztergami érsek. Pór Antaltól

15 mint szabad ember bírhassa, és hozzá járult, hogy ő és örökösei nemességre (in coetum seruiencium regalium) emeltessenek.

1) Nem kevésbbé korjellemző, mely alkalomból jutott a Boleszló érsek főpásztori hatósága alá tartozó pozsonyi káptalan a hosszabb idő óta elkobzott Szilincs és Türnye nevű birtokaihoz. I. Károly király levele, melyben a nevezett birtokok viszszaadását elrendeli, Váradon 1323. junius 5-én kelt. Töredelmesen előadja benne a király, hog}' midőn e napokban -') az ő kedves elsődszülött fiát, Károlykát Isten magához vette, fogadást tett, hogy az ország összes egyházainak bárki által lefoglalt birtokait és jogait visszaadatja. Meghagyja tehát (Treutl) Miklós pozsonyi ispánnak, hogy a pozsonyi egyházat illetőleg e fogadalmát érvényesítse, visszaszerezvén a már nevezett birtokokat. A pozsonyi egyház prépostja az időben Dörögdi Miklós, egykoron a bolognai egyetem rektora igen derék és erélyes férfiú volt. 3) Miklós prépost fölhasználván a kedvező alkalmat a maga és káptalana nevében Pozsony vármegye hatósága: Treutl Miklós mester főispán és a négy szolgabíró előtt panaszt emelt, hogy némely pozsonyi várjobbágyok, kürti lakosok őket SinketeKútja, másként Sinki birtokában, illetve az ottani halászati jog gyakorlatában akadályozzák, mi által már eddig 30 márka kárt szenvedtek. Boleszló érsek, ki ez időben Pozsonyban tartózkodék, 4) kétségkívül hathatósan pártfogolta a káptalan igényeit, amiért Treutl Miklós főispán és négy szolgabíró társa elrendelék, hogy a káptalan esküdjék meg állítását megerősítendő, és kérdést in') Dátum Strigonii, 1826. május 27. Az oklevél eredetije az esztergami káptalan magán-levéltárában, lad. 49. fasc. 1. nro. 2. — Vága máig is az esztergami érsekség birtoka. 2) Novissime diebus istis. Ezen kifejezés után indulva, hajlandók volnánk a budai krónika ezen határozott állítását: Anno Domini 1321. habuit rex ftlium nomine Karolum, qui fuer mortuns est eodem anno, kétségbe vonni, ha a tihanyi egyház részére 1327. október 31-én kiadott levelében ugyanezen kifejezés nem foglaltatnék. {Fejér, VIII/III, 213.) 3) L. Bővebben róla ily czímű értekezésemet: Adatok a bolognai és padovai egyetemen a XIV. században tanult magyarokról. (Századok, 1897, 169.) 4) L. Fejér CD. VIII/II, 573: dátum Posonii in Dominica Judica (apr. 1.) 1324. és a ponnonhalmi apátsági Itárban: ddo Posinii in Dominica Leture (március 24.) 1324.