Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Boleszló herceg, esztergami érsek. Pór Antaltól

16 tézvén magához az érsekhez, ennek utasításához képest ugy rendelkeztek, hogy 1324. márczius 24-ére eső Letare vasárnapon az összes káptalan jelenlétében, annak egy vagy két tagja székeikben (in stallo) a kanonokok nevében (ad conscienciam et animam omnium aliorum canonicorum) esküvel erősítsék, hogy a szóban forgó sinkete-kúti halászat a pozsonyi káptalant megilleti. ') Ugyanazon időtájt történt, hogy Treutl Miklós mester pozsonyi főispán, illetve Péter alispán. Csörlei Tamás, Gutori Péter, Pakai Lépőid és Vereknyei Bálint szolgabirák, ugyancsak I. Károly király rendeletére Bél (Patkányföld) Kicze, Apka, Taksony és Deáki részbirtokokat a pozsonyi egyháznak visszaadták és azok birodalmába Dörögdi Miklós prépost kérelmére, miután ellenmondással nem találkoztak, újból beigtatták. 2) Valószínűleg I. Károly király e kedvező hangulatának tudandó be — részben legalább — hogy kedves süvét, Boleszló érseket és az esztergami egyházat Rozsnyóbánya birtokában, melyet az érsekség III. Endre királytól kapott, új adomány cimén, új pecsétjével megerősíté, megemlékezvén azon kiváló szolgálatokról, melyeket az érsek úr neki szakadatlanul teljesít.

3) Szóval Boleszló érsek főpásztorkodása rövid idején némi szerencsével megkezdette, amit utódja erélyesen és több szerencsével folytatott, a magyar egyház elbitangolt vagyona és jövedelme visszaszerzését. III. A hű szolgálatok közé, melyeket I. Károly király érint, első sorban tartozik Boleszló érsek követi utja, melyet a magyar korona integritása érdekében Velencébe tett. 1322. évi tavasszal indult Boleszló Velencébe, mely folyton azon mesterkedett, mint kerítse hatalmába a magyar koronához tartozó dalmát városokat. ') Knaui, a pozsonyi prépostság, 149. ex Arch. Capt. Poson. priv. capsa E. fasc. 3. nro 82. 2) Az eredeti okiratok a pozsonyi káptalani magán-levéltárban, capsa C. fasc. 11. nro 123-124. Üj Katona, Hist. Crit. VIII, 478.