Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Boleszló herceg, esztergami érsek. Pór Antaltól

14 pilisi főispánt) fiúi örökbe fogadta és neki adta Csévet, persze nem ingyen, hanem szintén 50 ezüst márkáért. I. Károly király pedig tekintve, hogy István mester vele jött az országba, külföldi követségekben és egyébként érdemeket szerzett körüle, a kérelemhez hozzá járult. Csév tehát és pedig tényleg ellenmondás nélkül 1334. márczius 20-án István mester kezére került és 1366. is még János és Miklós nevű fiai kézén volt. *) De hogy utóbb mégis csak visszakerült az esztergami káptalanhoz, arról azon körülmény tanúskodik, hogy mind e napig a főkáptalan birtokában van. Ha Csév megszerzésébe belejátszott egy kesztölczi jobbágy megölése, sokkalta érdekesebb azon kor sajátságos viszonyaira nézve Vága (Szered közelében) megszerzése az esztergami egyház részére. Nem szabad elfelednünk, hogy a rabszolgaság az időben európaszerte, Magyarországon is dívott, jóllehet a fölszabadítások (manumissiók) részint pénzen (darabonkint három márkáért), részint Isten nevében mind inkább szaporodtak. Talán épp ezért a szökött rabszolgák iránt annál szigorúbban bántak el, és ha valamelyikük kézre került, nemcsak magát, de gyermekeit is, kiket időközben — ha szabad nővel is — nemzett, szolgaságra vetették. Gyarmati Gergely, vagy talán még hasonnevű atyja, valaha az esztergami érsekség rabszolgája, megszökött és vitézsége által fölvitte sorsát ispáni (grófi) rangra, földbirtokra tett szert, és még mielőtt megváltotta magát az érsekség szolgai kötelékéből, uri családot alapított. A szökésnek azonban nyomára jöttek, és Gergely mint szökött szolga kénytelen leendett uraságához visszatérni, tovább rabszolgáskodni, gyermekei és szerzett birtokai is az esztergami érsekségre szállván. Boleszló érsek azonban kegyelmesen bánt el vele a következő föltételek mellett : Gergely ispán átadta az érsekségnek pozsonymegyei Vága nevű birtokát a hozzá tartozó malmokkal együtt. Viszont Boleszló érsek őt, született és születendő gyermekeit a szolgaság bélyegétől és kötelezettségétől, melylyel neki és az egyháznak tartoznának, fölmentette; megengedte, hogy Gergely Gyarmatot, Archív, cpli Strigon. priv. lad. 26. fasc. 2. 3. nro 10. 2. — Az esztergami káptalan tagjai a 1397. évi visitatió alkalmával a szomszédos Kesztölcöt, Dorogot és Epölt káptalani birtoknak vallják ugyan, de Csévről hallgatnak. (Batthyány, Leges, III, 303.)