Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Boleszló herceg, esztergami érsek. Pór Antaltól

10 egyházat, melyet a domokosrend szerzetesei elfoglaltak, Ivánka váradi püspök, I. Károly kir. kedvelt híve hatósága alá helyezze vissza. *) Valószínűleg nyilatkozott e figyelem abban is, hogy a kanonoki javadalmat, melyet Boleszló érsekké történt kineveztetéseig a krakói egyháznál élvezett, XXII. János pápa az ifjú Jeskónak, az auschwitzi László herceg fiának adományozta. (1321. december 15.) 2) Csakhogy ezen Jeskó 1327 után lemondott a krakói scholastriáról és megnősült.

3) II. Jóllehet a XIV. század története egészében és részleteiben nincs kellőn átkutatva és földolgozva; eddig föltárt lapjain is nem ritkán találkozunk nagy pápákkal, szent férfiakkal, erélyes, tudós, istenfélő főpapokkal. A hitelét is némely szerzetekben : a prédikátoroknál, minoritáknál, Klára- és domokosrendi szüzeknél, a pálosoknál föllendült. Vannak buzgó hittérítők, kik a poroszok, litvaiak, oroszok és tatárok, szerbek, bolgárok, bosnyákok és oláhok közt a nyugati kereszténységet és míveltséget, sokszor életök veszélyeztetésével terjeszték. Találunk sok helyütt sűrűn látogatott főiskolákat, melyeken a tanultságot gondosan ápolják, A kereszténység védi, terjeszti a megújhodó klasszikus tudományt és művészeteket. Iskolák és jótékony intézetek keletkeznek lépten nyomon. . . Mindezek oly jelenségek, melyekből buzgó és tevékeny vallásosságra következtethetünk. Mégis ha nagyban és egészben tekintjük Európa valláserkölcsi állapotát, folytonos hanyatlást és gyarlódást észlelünk. A VIII. Bonifácius pápa és a templomos lovagok ellen a lyoni zsinaton tárgyalt pörök, a fratricellik patvarkodása, a flagellánsok, zsidóüldözések, albigensisek, patarénusok nyomában oly rothadt szag terjed, hogy undorral tölti el az érzékenyebb lelkeket. Vannak, kik az efféléket menteni tudják — jóhiszeműleg némelyek, sofizmákkal mások. Nincs rájok szükség. Az emberek átlag véve mindig gyarlók voltak, kik miután megbotlottak, 1) Theiner, Monum. Hung. I, 508. De dato i;i26. okt. 20. 2) Theiner, Monum. Polon, I, 171. 8) Grotefend, Stammtafeln 12.