Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve

Miként jutott 1543-ban Esztergom árulás által török kézbe. Némethy Lajostól

69 kök szemében, mert róla ágyúkkal tönkre lehetett tenni a Dunán közlekedő megrakodott naszádokat. Azért a közlekedés csak éjjel és a folyamnak túlsó felén történhetett. E torony megvívásának mikénti foganatosításáról, hogy magának „a világos elméjű és vitéz Rusztem pasa ő fensége" világos képet szerezzen, ismét lóra ült mint Szinán elbeszéli a várfelé ment, azt minden oldalról bejárta, jól megszemlélte és azon meggyőződésre jött, hogy ámbár nincs a váron olyan hely, a melyre nem lőnének és a lövés alatt nem roskadoznék, még sem vezetne az ágyúztatás biztos eredményre még hosszú idő múlva sem. Ennélfogva megparancsolta Jahja pasaoglu Mohamednek, hogy két ágyút és néhány zarbuzánt (bombát) működtessen a víztorony ellen. A Duna partjáról foganatosított ágyúzás eredmény nélkül volt ; mert a keskeny part az ágyúk kellő működéséhöz alkalmatlannak bizonyult; és különben is sok bajjal járt, mert a várbeli tüzérség czélha vehette azokat és nagy kárt csinált nekik. A mint beszélik, az átszökött öreg tüzér, ekkor kijelölte az alkalmas helyet, az elhagyatott szigetet, mely a toronynak homlokzatával szemben volt. Éjjel oda a vlamánok ladikban átkeltek, ott gyorsan sánezokat vetettek és azokban az ágyúkat elhelyezték. Szinán csausz szerint Rusztem pasa adta ki a parancsot, a toronynak a várral szemben levő szigetről történendő ágyúztatásáról és egyszersmint az öreg tüzért is oda rendelte. Ennek pedig mondja Szinán — az volt az oka, hogy az átszökött és izlamra tért öreg tüzér azt mondta, hogy ő ismeri a várnak leggyöngébb oldalát és a sziget felöl eső oldalt nevezte meg. Ezt mind boszuból tette a szenvedett sérelmekért, véli Szinán. Rusztem továbbá azt parancsolta, hogy a várnak keleti oldalán ép csak annyit ágyúzzanak, hogy a várbeliek ne gondolják a vár vívásának megszűntét és valamikép ki ne merjenek jönni és a futóárkok és sánezok csinálását meg ne akadályozzák. J) Midőn a lagumcsik (aknászok) munkájokkal elkészültek, megjelentek Rusztem előtt és azt mondák: „Az aknák már készen vannak, mit parancsolsz?" Az ágyúknak a szigetre történt áthelyezése és a lövöldözésben beállott lankadás adott okot arra a hírre, hogy a török már leszereltet és távozni készül, mondja Stella.