Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve

Miként jutott 1543-ban Esztergom árulás által török kézbe. Némethy Lajostól

68 ily nyelvet. Ez a bozsnai livában (tartományban) lakó Dráfer Cselebi nevű szipáhinak rabszolgája volt és Haszánnak hívták. Ez szökött gyaur volt és müzülmánná lett, és mikor jól megtanult törökül, ismét visszaszökött a keresztényekhez. Mikor kérdezték, ezeket mondta : „Mi Bécs várában voltunk, azonban Esztergom várának parancsnoka embert küldött oda, és kérte, hogy 200 embert küldjenek ide segítségül. Ekkor a 200 emberrel minket küldtek ide segítségül." E csapat nem mehetett már többé be a várba, hanem szétszóródott. Julius 29-én Szulejmán parancsára Jahja pasa oglu Mohamed maga mellé vévén fiát Arszlánt Vulcstirin bégjét és Dervist, a szegedi béget és tekintélyesebb sereggel útra kelt, hogy nyelvet fogjon, voltakép pedig a Bécsből Székesfehérvár felé küldött 4000 embert elfogja. Már néhány napig mentek, de azokat nem találták, sőt még hírüket sem vették. Azonban már igen sok gyaurt elfogtak és visszatérni szándékoztak. Akkor találkoztak Rusztem, pasa embereivel, ezeknek birtokában igen kitűnő nyelv volt, egy császári futár Bécsből a ki a várakba buzdító levelet vitt, melynek birtokában volt. Ezt Mohammed basa elvette az emberektől, mondván: „Majd én viszem el uratoknak; mert lehet, hogy ti elszalasztjátok az átkozottat." Azonban ez sem tudott külömb hírt mondani, mint az említett Haszán. Csütörtökön aug. hó 2-án ismét szökött ki a várból egy katona, ki a törökök kérdezősködésére azt vallotta, hogy a vár belieknek elég lőporuk van. Harczképes is elég van közöttük. Ma éjjel még egy csapat katonaságot is várnak, mely segítségükrejött. A rohamra is van előkészületük, az árok előtt aknaforma csinálmányuk van. Azért őket óvatosságra intette. Elárulta azt is, hogy negyven ágyú van a várban elásva. Tudta részletesen azt is elmondani mennyi fegyverük és mennyi élelmiszerük van. Elmondta élete történetét is, mely röviden ez: Pulia partján levő Ontrantóból való, a hol feleségét megölte és megszökött s azért ide jött, két év előtt e vár parancsnokának, kit Puti Tengiznek nevezett, szolgálatába állott. Azon reménykedett, hogy új ura kieszközli Otrantó parancsnokánál, hogy bántatlanul hazájába visszamehessen és vétségeért ne kellessen lakolnia. Ez azonban nem sikerült neki. A török táborban müszülmánná lett és 20 akcse napidíjjal alkalmazták. Ez alatt megtörténtek a török táborban a víztorony megvívására való előkészületek. E torony anélkül is tövis volt a törő-