Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve

Miként jutott 1543-ban Esztergom árulás által török kézbe. Némethy Lajostól

54 ben arról tudósítja a selmeczieket, hogy Mehmethbék hivatalát elfoglalta. Ez alkalommal azon reményének ad kifejezést, hogy Szulimán vereséget fog szenvedni, mert ő igen lassan jön seregével, addig pedig mig ide érkezik Ferdinánd oly nagy sereget fog gyüjthetni, hogy a szultánnak sikerrel ellenállhat. Junius 17-én jelenti, hogy Budán és Pesten még nincsenek török csapatok. Nagy súlyt fektet arra a hírre, hogy ő szentsége a pápa a franczia király és a császár között egyezkedést törekszik létre hozni. Felszólítja a selmeczieket mivel az események hihetőleg a legközelebbi időben igen gyorsan fognak fejlődni, hogy egy, vagy két levélhordó futárt folyton tarcsanak Esztergomban. Junius 25-én jelenti, hogy Budára már érkeztek török csapatok és pedig lovasság és naszádok. Végre az utolsó meglevő levelében, mely junius 27-ikén kelt Esztergomnak elkerülhetetlen veszélyéről ír. Biztos forrásból tudja, hogy a beglerbég Esztergomot hajóhaddal és lovassággal akarja körülvétetni, de ezzel még várnia kell, mert Pesten nincs még oly sereg együtt, hogy erre képes volna. Továbbá felkéri Lascan a selmeczieket, mivel e zavaros időben mindenre késznek kell lenni, azért igen előnyösnek tartja, hogy eleve gondoskodjanak husz bányászról, a kik, ha szükséges leend földalatti utat, vagy más ilyféle a vár oltalmára és biztosítására kívánatos munkát végezhessenek. Mivel tudomása szerint Selmeczen ilyesmi készítésében jártas emberek vannak, azért ezek küldését kéri, a kik mint a többi katonáknál is szokásban van, zsoldjukat meg fogják kapni. SZOLIMÁN török császár, a kit a NAGY melléknévvel is dicsőítik bámulói, seregének felvonulását Esztergom alá, a török hadászatnak szabályai szerint eszközölte. Seregének felerészét Achmet rumilii beglerbégnek, az európai lovasság parancsnokának és Mohammed buduni

1) beglerbégnek vezénylete alatt küldte előre. Ennek kötelessége volt az utvonalat biztosítani. Másnap a szultán maga indult útra összes hadseregével, őt követték az ágyúk. A vezérek julius 24-ikén, a szultán pedig 26-ikán érkezett Esztergom alá. Háborítlanul megközelíthette a török sereg Esztergomot !) A török Budát Bundunn.ik nevezte. — Jahjapasazade, Muhainmed pasa a ki közönségesen Jahiogli Mehemet néven fordul elő, a harmadik budai béglertség volt. Mint ilyen működött 1543 május 16-tól, 1548 január vége felé bekövetkezett haláláig (Gévay, Budai Pasák. 6.)