Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve

Miként jutott 1543-ban Esztergom árulás által török kézbe. Némethy Lajostól

49 elleni hadjáratra, a ki Hrastovicza és Sisián várakat szándékozik elfoglalni. Ekkor Draskovicsnak példányképül a vitézségben és papi erényekben Beriszló és Tomori mellett Sbardellati Ágostont is oda állítja és így ír: „Legyenek nekünk például Beriszló Péter, Tomori Pál, Sbardellati Ágoston és számos más korábbiak vagy későbbiek, a kik nem Mársnak és Bellonának, hanem az, élő Istennek és Jézus Krisztusnak voltak papjai, a kik, midőn mindkettőjüknek katonáskodni kezdtek, korábban kihívattak az életből, mintsem gondolták és mielőtt erényük megismertetett volna." 1) Halála után nővérei vagyona iránt Ferdinánd királyhoz folyamodtak, a ki az ügynek elintézésével a kamarát bízta meg. Könyveit és iratait ugyanő 1561. jun. 18-án keltrendeletével Dudich Andrásnak Szent-István prépostjának kiszolgáltatni parancsolta. 2) Az a férfiú, akiről egy Verancsics így nyilatkozik, nem lehetett részese a hűtlenségnek, és ha esetleg lett is volna része benne, azt oly annyira jóvá tette, hogy Verancsics e magasztaló szavaira érdemessé lett. Az emlékirat és a tanuvallomási jegyzőkönyv ugyan igen gazdag érdekes adatokban, de ezek értéke csak akkor lesz valóban szembetűnő és becses, ha Esztergom török kézbe kerülésének lefolyását ismerni fogjuk. Szükségesnek tartom tehát ezen nagy horderejű eseményt a legmegbízhatóbb forrásokból összeállítva elmondani. Használtam pedig kútfőkül: Jovius, 3) Stella, 4) Istvánfy 5) és az ozmán történet írók : Szinán csausz !) Verancsis, összes munkái IX. 230. 2) Desericii História episcopatus Vaciensís 110. és 116. — Pray, Specimen Hierarchiae I. 352. Schematismus dioec. Vaciensis 1835. XLVI. Századok, 1897. 850. és Szabó József, Biogr. Canonicor. Strig. Kézirat a főegyházmegyei könyvtárban. 3) Jovius Pál, comói kanonok és noceriai püspök (f 1552. decz. 11.) „Historiarum sui tcmporis libri" czímű művét oly tárgyilagosan és érdekesen irta, hogy érte V. Károly császár, a kinek azt ajánlotta, őt lovaggá és comes palatinivé tette; a török császár pedig gazdagon megajándékozta. Müvének 1578-iki kiadását használtam. Stella János Marton jogtudor, négy levelet irt fivéreinek Vilmos és Miklós Mártonnak a törökök magyarországi hadjáratainak eredményeiről. Ezek két elsejében, melyeket Bécsben 1543. aug. és szeptemberben keltezett, Esztergomnak török kézbe kerülését írja le, oly közvetlenséggel, mintha maga is a hareztéren jelen lett volna. Stella mint Lascan és Salamancának ügyvéde az ügy lefolyását tanulmányozta. Eme beható tanulmány eredményét közli leve3