Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól

28 títolta; a király az ügy megvizsgálásával Marton fia Simont bízta meg. 1290-ben e Simon fiai a hontmegyei Kér birtokosai. 1291. nyarán Pécs nb. Gergely óán Nyitra- és Barsmegye főispánja,*) mely minőségben augustus 26-án Csák nb. Domonkos volt nádorral együtt Hainburgban III. András és Habsburgi Albert között békét köt. V. István alatt a bolgárok ellen, IV. László alatt a csehek ellen harczolt. 1270—1272. királynéi tárnokmester és Vasmegye főispánja; 1272 1273. kucsevoi és barancsi bán; 1273-1274. vasmegyei és pozsegai főispán; 1275-ben somogyi főispán. 1309. julius 21-én még él. Tőle származnak a híres Marczaliak. 1295-től az Árpádok kihaltáig (1301. január 14-én) Honipásmán nb. Tamás, a Forgách család egyik őse, Nyitra- és Barsmegye főispánja. '-) Ez — ki már 1273-ban Laa vára előtt cseh Ottokár ellen kitüntette magát — 1291-től 1293-ig országbíró volt; 1303-ban Vencel király bárói sorában szerepel, a nélkül, hogy az illető okirat az általa elfoglalt tisztséget megjelölné. Záradékul még a következőket meg kell jegyeznem: a) Knauz II. 476. egyik évnélküli okiratában Benedek barsi főispánt az Árpádok korszakába helyezi; de mivel Benedek barsi comest 1307. február 19-én ismerjük, 3) ennélfogva sokkal valószínűbb, hogy Knauz Benedeke az 1307. évivel azonos. b) Knauz II. 480. szerint 1300. február 2-án András volna nyitra- és barsinegyei főispán; de miután arról egyetlen egy más okirat nem tud, nyilvánvaló, hogy itt csak Hontpázmán nb. András fia Tamásról lehet szó és hogy a fiú helyett az atya neve lett tévesen belevonva. d) Kontárotunegye. 4) 1214-ben Csák nb. Miklós e megyének főispánja; 5) Ugrin esztergami érseknek ő az öcscse; 1222—1224. Csanádmegye * ») Fejér, VL 1. 130. 180. Hazai okmánytár VII. 219. — Wcnzel, XII. 510. 2) Fejér, VI. 1. 354. VI 2. 229. 326. VII. 5. 502. (tévesen 1292). — Wenzel, V. 202. X. 380. 385. a) Anjoukori okmánytár I. 122. 4) Az árpádkori okiratok e megyét kivétel nélkül Iíoináronnak nevezik; Dr. Csánki szerint (Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, III. 482.) a XV. századbeli okiratok szintén csak „in comitatu Komaroniensi" kitételt használtak, a mi mindenesetre helyes; hisz a németek meg ma sem ismerik Komorm-ot, hanem Komorn-t. 5) Fejér, III. 1. 163.