Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól

29 főispánja; 1229. és 1231. között Pozsonymegye főispánja; meghalt 1238. és 1239. között. Lőrincz nevii (iától származnak a Kisfaludiak. Egy 1216-ban kiállított okiratból

1) tudjuk, hogy Antal fia János Orbán komáronmegyei főispántól a Komáronmegyében fekvő Ronka helységet vásárolta. Az okirat szövege Orbán működésének idejét el nem árulja. 1236-ban bizonyos (talán Apor nb.) Sándor a főispán. 2) 1244. január 26-tól 1245. február 8-ig Tekes főispán működik, 3) ki később sárosmegyei főispán. Tőle származnak a Tornaiak, Szalonnaiak, jolsvafői Tekesek, Széniek és a Zsadányiak. 1247. körül bizonyos Póka (=Palko) Komáronmegye alispánja. 4) Hosszú hézag után 1273. október 30-tól 1275. julius 16-ig Valter főispánnal találkozunk, ki utóbbi évben a mellett a budai vár rektora és királyi kamarafőnök is; 5) mint kir. kamarafőnök 1265. április 1-én megkapja a komároni várt és Komáron helységet; fia István, 1300. és 1331-ben budai polgár; ennek neje Anna esztergami leány. 1277. (márczius 15—november 10-ig) Hontpáemán nb. Achilles fia Tamás bán pozsonyi, nyitrai és komároni főispán. Származik a szentgyörgyi-bazini grófok szabolcsmegyei ágából; legelőször 1266-ban tűnik fel; 1273-ban a csehek ellen tünleti ki magát; 1275-ben tótországi bán, később országbíró. Fiutódok hátrahagyása nélkül halt meg. 1283. november 11-én Kozma komároni várnagy egyúttal a megye főispánja. 7) 1298. julius 29-től 1299. september 5-ig Komároni Pál mosoni, győri és komároni főispán. 8) 1286. és 1297-ben csak „Komároni Pál" néven említtetik. 1301. január 15-én (III. And1) Wenzel, I. 139. 2) Fejér, IV. 1. 07. 3) Fejér, IV. 1. 37. VII. 3. 27. Hazai okmánytár I. 23. 4) Hazai okmánytár III. 10. 6) Ivnauz, II. 25. — Wenzel IX. 125. 551. 579. (v. ö. Anjoukori okmánytár II. 542.) 6) Knauz, II. 76. Fejér, VI. 2. 401. ?) Wenzel, IX. 370. ») Hazai okmánytár VI. 434. VII. 281.