Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve

Teendőink. Esztergám monográfiájának programmja. Pór Antaltól

30 Világos ezen előadásból, hogy míg Esztergám városa, a polgárok lakhelye a XII. században ott feküdt, ahol ma fekszik, miről oklevelek is bőven tanúskodnak; az érsek papjaival a fő­templom mellett épült monostorban (monasterium, Münster) la­kott: a királyi vár, melynek rajzát alighanem birjuk Esztergám ősrégi, máig is használatos pecsétjén, a Duna és Garan bal­partján épült. Megerősíti ezen tényt ugyanazon krónikának 1189-ben tett följegyzése, mikoron I. Frigyes császár vonult át keresztes ha­daival Magyarországon: „Mikor pedig császár urunk Esztergám (Grane) nevü városhoz érkezett, mely a magyarok fővárosa (metropolis), a király tulajdon személyében, ezer lovag fényes kíséretében ünnepélyesen ment ki fogadására". Tehát a császár és százezernyi hada Esztergám városában szállott meg, hol a magyar királyné fényes ajándékával díszített lakás várta. Innét tett aztán látogatást a királyi várlakba, mely a vizén túl feküdt.*) Érdekesnek találta a krónikás följegyezni, hogy a magyar király (III. Béla) két egész házat töltött meg a legfinomabb liszttel és ajándékba adta a császárnak. A császár pedig az ajándékozó szándékához képest e nagy mennyiségű finom élel­met szegényebb sorsú hadi népének adta, mely mohóságában ostrommal rohant a két lisztes raktárra, s a zsákmányolásszerü mulatság közben három ember fult a lisztbe. A császár pedig négy napig mulatott Esztergámban, az ország fővárosában; akkor a király lekísérte Ó-Budára (in űr­ben Adtilae), hol vadászattal töltötték az időt. De nem csak Esztergám városáról, hanem Esztergám vár­megye nem egy helyéről nyújtanak a krónikák becses tudósítá­sokat. Ha tetszik, szolgálok még egy példával: Imre magyar király, III. Béla fia, Spanyolországból kéretett magának feleséget: Arragoniai II. Alfonz király és neje Kastí­liai Sancha leányát, Konstanciát. — A királyi arát egyik udvari *) Arnoldi Chron. Slav. IV, 8 : „Exinde rex impeatorem in castrum, quod Grane dicitur, recepit, transito flumine eiusdcm nominis, a quo ipsa civi tas, in qua prius moratus fuerat, et castrum ipsum nomen accepei at". Tudni­illik német nevét nyerte, mert magyar neve már akkor Eztregam, Istergam, Eztergam volt. Innét magyarázzuk, miért volt Róbert érseknek a helembai szi­geten palotája. Mennyi kutatni való tér régészeinknek !

Next

/
Thumbnails
Contents