Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve

Teendőink. Esztergám monográfiájának programmja. Pór Antaltól

30 Világos ezen előadásból, hogy míg Esztergám városa, a polgárok lakhelye a XII. században ott feküdt, ahol ma fekszik, miről oklevelek is bőven tanúskodnak; az érsek papjaival a főtemplom mellett épült monostorban (monasterium, Münster) lakott: a királyi vár, melynek rajzát alighanem birjuk Esztergám ősrégi, máig is használatos pecsétjén, a Duna és Garan balpartján épült. Megerősíti ezen tényt ugyanazon krónikának 1189-ben tett följegyzése, mikoron I. Frigyes császár vonult át keresztes hadaival Magyarországon: „Mikor pedig császár urunk Esztergám (Grane) nevü városhoz érkezett, mely a magyarok fővárosa (metropolis), a király tulajdon személyében, ezer lovag fényes kíséretében ünnepélyesen ment ki fogadására". Tehát a császár és százezernyi hada Esztergám városában szállott meg, hol a magyar királyné fényes ajándékával díszített lakás várta. Innét tett aztán látogatást a királyi várlakba, mely a vizén túl feküdt.*) Érdekesnek találta a krónikás följegyezni, hogy a magyar király (III. Béla) két egész házat töltött meg a legfinomabb liszttel és ajándékba adta a császárnak. A császár pedig az ajándékozó szándékához képest e nagy mennyiségű finom élelmet szegényebb sorsú hadi népének adta, mely mohóságában ostrommal rohant a két lisztes raktárra, s a zsákmányolásszerü mulatság közben három ember fult a lisztbe. A császár pedig négy napig mulatott Esztergámban, az ország fővárosában; akkor a király lekísérte Ó-Budára (in űrben Adtilae), hol vadászattal töltötték az időt. De nem csak Esztergám városáról, hanem Esztergám vármegye nem egy helyéről nyújtanak a krónikák becses tudósításokat. Ha tetszik, szolgálok még egy példával: Imre magyar király, III. Béla fia, Spanyolországból kéretett magának feleséget: Arragoniai II. Alfonz király és neje Kastíliai Sancha leányát, Konstanciát. — A királyi arát egyik udvari *) Arnoldi Chron. Slav. IV, 8 : „Exinde rex impeatorem in castrum, quod Grane dicitur, recepit, transito flumine eiusdcm nominis, a quo ipsa civi tas, in qua prius moratus fuerat, et castrum ipsum nomen accepei at". Tudniillik német nevét nyerte, mert magyar neve már akkor Eztregam, Istergam, Eztergam volt. Innét magyarázzuk, miért volt Róbert érseknek a helembai szigeten palotája. Mennyi kutatni való tér régészeinknek !