Esztergom Évlapjai 2017
Sőregi Zoltán: A kerékpáros zászlóaljak parancsnokai Esztergomban
SO R EG I ZO LTÁ N A KERÉKPÁROS ZÁSZLÓALJAK PARANCSNOKAI Esztergomban A két világháború közötti Magyarországon a vidéki városok életében meghatározó szerepet játszottak a katonai helyó'rségek. Nem volt ez másképp Esztergomban sem, ahol a városhoz kötó'dó' két kerékpáros alakulat, valamint azok tisztikara a kezdetektől fontos szerepet töltött be. A katonai alakulatok vásárlóerejüknél fogva állandó, megbízhatóan fizető felvevőpiacot biztosítottak az adott település gazdálkodóinak. A tiszti- és altiszti kar jelenléte és helyben lakása a kiadható lakások tulajdonosai számára jelentett állandó bevételt. Ugyancsak a biztos megrendelők között tarthatták számon a katonákat a mesteremberek. A város bevételeit növelte a zászlóalj tisztikara által a vízivárosi szigeten bérelt terület, valamint a nagylaktanya bérleti díja. Nem véletlen, hogy a 3. kerékpáros zászlóalj 1939 elején történt távozását követően az Esztergom és Vidéke így írt: „Az esztergomi helyőrség a város vérkeringésében évenkint több mint egy millió pengőt jelentett. A hentesek, mészárosok, a cipészek, a kereskedők, a vendéglősök, a sütők, a fodrászok, a szabók egy részé kétségbeesetten áll egy oly jövő előtt, melynek végét nem látja és nem is érzékelheti. Esztergom 600 iparosa és közel 100 kereskedője tekint ma egy ködös bizonytalan jövő elé, mert forgalma, keresete a helyőrség eltávoztával erősen lecsökkent.” Ugyan az írás 1939-ben született, de arányaiban mindenképpen jól mutatja, hogy gazdasági szempontból mit jelentett a város életében az állandó helyőrség folyamatos jelenléte. A másik fontos szegmens, amely nagy jelentőséggel bírt, az a kulturális és társadalmi életben betöltött szerep. A helyőrség tisztjei rendszeresen megjelentek a város vagy a városi egyesületek által rendezett társadalmi eseményeken, ugyanakkor ők is szerveztek hasonló ünnepségeket. Ezeken képviseltették magukat a vármegye, a város, a tanügy, a rendőrség, a csendőrség, a pénzintézetek, a kereskedő- és iparostársadalom képviselői is. A városi eseményeken gyakran játszott a 4. kerékpáros zászlóalj zenekara, amely nagyban emelte az ünnepek hangulatát. A városi sportélet terén is meghatározó volt a katonai helyőrség jelenléte. Az atlétikai versenyek, lövészversenyek rendezője rendre a két kerékpáros zászlóalj egyike volt, de unikumként megemlíthetjük, hogy kézigránátdobó-, illetve szuronyvívóversenyeket is rendeztek, ennek résztvevői természetesen csak katonák lehettek, ugyanakkor a né44
