Esztergom Évlapjai 2017
Sőregi Zoltán: A kerékpáros zászlóaljak parancsnokai Esztergomban
zőközönség a város polgárságából került ki. Az alakulatok időszakonként futballcsapatokat is működtettek, amelyek főleg egymás ellen vagy egyéb katonai csapatokkal szemben mérték össze tudásukat. Felsorolni is sok, mi mindent szerveztek a zászlóaljak: koszorúzások, megemlékezések, mozielőadások éppúgy felemlíthetőek, mint a tiszti kaszinó tudományos bizottsága által rendezett tudományos előadások vagy meghatározott létszámú szegény család részére a téli időszakokban biztosított étkeztetés. A tisztek és családtagjaik gyakran tagjai, tisztségviselői voltak a városban működő tudományos, jótékonysági vagy sport- egyesületeknek is. A tiszti családok nevei rendszeresen felbukkantak, mint a jótékony- sági rendezvények adakozói. Sokakban felmerülhet a kérdés: miért éppen kerékpárosok szolgáltak Esztergomban, méghozzá egyidejűleg két zászlóalj is? írásunkban röviden összefoglaljuk, milyen körülmények között kerültek ide, meddig szolgáltak a városban. A Magyar Királyi Honvédség kerékpáros csapatainak eredeti helyőrségeit megvizsgálva feltűnhet, hogy a hét zászlóaljból öt koncentrálódik a Duna-Ipoly szögének vidékére (Vác, Balassagyarmat, Salgótarján, Esztergom, Kenyérmezőtábor). A határ közelsége szolgálhat magyarázattal. Egy Csehszlovákiával vívott fegyveres összecsapás esetén szükség volt olyan alakulatokra, amelyek a két folyó partján folyamvédelmet folytatnak, míg a Szob-Vámosmikola térségébe összpontosított főerők előretörnek Ér- sekújvár-Komárom területére. Mozgósítás (korabeli elnevezéssel „felriasztás”) esetén a védelmi pozíciók gyors elfoglalására volt szükség, ezért - összhangban a trianoni békeszerződés katonai határozványaival - a Nemzeti Hadsereg esztergomi gyalogezredének I. és II. zászlóaljait 1921. június 1-jei hatállyal a kor mércéjével mérve gyorsan mozgó alakulattá, kerékpáros zászlóaljjá szervezték. A kezdeti időszakban a megalakuló zászlóaljak egyik százada gyalogos, másik százada kerékpáros volt, a tűzerőt egy géppuskás század növelte (ne feledjük, a már jelzett határozványok rendkívül komoly korlátozást szabtak mind létszám, mind felszereltség terén). Az elgondolás szerint a gyalogos századok támpontszerű védelmet fejtettek volna ki, a géppuskás századok tűztámogatást nyújtottak volna, míg a kerékpáros századok gyorstartalékként vártak volna bevetésre. Megállapíthatjuk tehát, hogy Esztergom is valószínűleg földrajzi pozíciója miatt „kapott” két kerékpáros zászlóaljat. A magyar királyi 3. honvéd kerékpáros zászlóalj a városban, a nagylaktanyában kapott helyet (ma a felszámolt GRANVISUS Szemüvegkeretgyár épületei), míg a magyar királyi 4. honvéd kerékpáros zászlóalj a kenyérmezőtábori volt hadifogoly- tábor épületeinek egy részét vette használatba. 1930. március 1-jétől a honvédség csapattestei történelmi személyiségek nevét kapták, a 3. kerékpáros zászlóalj Vak Bottyán, a 4. kerékpáros zászlóalj Kapisztrán János nevét vette fel. Az elnevezést eredeti hadrendi számozásuk megtartása mellett használták. 1935. október 1-jétől a 4. kerékpáros zászlóalj a 6. hadrendi számot kapta, de nem sokáig kellett az új számozás okozta nehézségekkel birkózni, mert egy katonai év elteltével, 1936. október 45