Esztergom Évlapjai 2017

Hetvesné Barátosi Judit: Esztergom az összeírások tükrében

Mivel Esztergomnak kevés volt a termőterülete, külső területen például Szentgyörgy- mezőn és Pilismaróton béreltek szőlőt. Ezt nevezték külső szőlőnek. Amikor behozták a bort, illetve a mustot a városba, a dézsmapincénél rakták le (Dobogókői út), ahol urnánként (pozsonyi urna 54,3 liter) 12 dénárt fizettek. „Juhász János és Magos József Hegymesterek a Külső' Borok váltságáért úgy mint 174 akótól hé szedett Pénztől 69 forint 48 dénár. Minden akótól 12 dénárok, és így a beszedett Pénzből 5 forint 49 dénár jár a Hegymestereknek a Beszedésért.’™

A városban pálinkát is főztek, 'A üst volt a legkisebb mennyiség, amiért 45 dénár adót fizettek. Az 1801. évi adóösszeírás szerint 31 'A urnával főztek. A pálinkafőzés elsősorban a külső kerületekre jellemző, ahol egyre kisebb területeken tudtak gazdálkodni.

A Duna közelsége módot adott a halászatra. „A város környéki Duna szakaszon az esztergomi, dömösi, Helemba és Szentmária szigeteken az egyház halászai dolgoztak. Más mezőgazdasághoz köthető tevékenységet illetően írásos nyomra 1138-ban is csak a halászati tevékenységre bukkantunk.’™

A városi halászó vizet csak a Magyar Udvari Kamara hozzájárulásával lehetett kibérelni. 1798-ban Mikulik István halász a szentkirályi halászó vizet kérte árendába. Bél József, Balog Imre, Rajmajer Bálint halászok „az Nemes Város halász Tanyáját Limitácio szerint bérbe vehették."

1717/18. évi adóösszeírás szerint a városban 12 halász és 7 molnár, az 1828-as országos összeírás szerint 7 halász és 8 molnár dolgozott.

A Duna vize mellett élő fűzfák vesszejét a város a kosárfonóknak adta el. Sásból is készítettek szakajtót, kenyértartót. Nádból háztetőt építettek, kerítést fontak, de a patics- falhoz is szükséges volt. „A Nemes Város Sós nevezetű Réttye árkában és a Nyáras szigetben termett Nádnak eladása 4 forint 30 dénárt hozott.'™

Esztergom szabad királyi város gazdálkodására, a birtokszerkezetre és a tulajdonosokra vonatkozó összeírások feldolgozása jól mutatja a birtokok, a vagyon aprózódását, ami különösen a külső városrészekben szembetűnő. A város sajátos fejlődésének kezdetei is kiolvashatók belőlük.

43 MNL KEML IV-1001-a 1807.1/179. Tan.jkv.sz.

44 Zolnay László: A középkori Esztergom. Bp., 1983. 89. p.

45 MNL KEML IV-1001-b 1798.145 -146., 289. Gazd.jkv.sz.

34