Esztergom Évlapjai 2017
Tóth Krisztina: Erzsébet királyné és Esztergom
Péter házával.72 A három telekhez kilenc - valószínűleg külső - telek tartozott, valamint három szőlő és három szántóföld. A szőlők közül kettő a Szent Márton-völgyben volt, az egyiket Nagyszőlőnek, a másikat pedig „Hench”-nek hívták. Az egyik szőlő keleti szomszédja volt Pál fia János esztergomi esküdt szőlője, amelyet 1366-ban Antal szabónak adott el.73 A harmadik, a Merkelen nevű szőlő határosa délen Péter püspök,74 nyugaton pedig Merkelen fiainak szőlője volt. Volt ezenkívül még egy fél malmuk is Esztergom-Szentkirály területén, a Duna partján, amelyet közösen tartottak fenn, és egyenlő arányban osztoztak meg a jövedelmén. László fia Taar János az osztozás során az Esztergom megyei Gyarmat birtokot is megkapta. Esztergom megyében több Gyarmat nevű település is volt. A Garam folyó partján lévő Gyarmat (Kőhídgyarmat) az esztergomi káptalan birtokában volt, míg a megye déli részén lévő Gyarmat (ma-Gyarmatpuszta) a Básztélyról származó köznemesek faluja volt.75 A János által birtokolt Gyarmat azonban egyikkel sem azonosítható. A települést először valószínűleg 1288-ban említik, amikor a lakatlan területet Wech unokája Zoard mester kapta meg.76 Zoard mester halála után kerülhetett a királyné birtokába, aki 1333-ban a lakatlan földet „különleges” tárnokainak („speciales thawarnici nostri”), Jakab fia Tamásnak és Pálnak adta. Ekkor hozzátartozott egy kisebb Duna-ág, a Gyarmatszigete nevű sziget és a Nagy-Duna fele. A határjárásból egyértelműen kiderül, hogy Gyarmat déli határa a Duna volt, nyugat felé Ebeddel volt határos, észak-nyugati részen pedig egy Segor nevű hegy állt.77 Keleti szomszédja Tatamér fehérvári prépost földje volt. Észak-keleti részen egy kisebb tó volt, amelynek közelben emelkedett a Mege nevű domb. Gyarmattól északra haladt a Komárom megyei Udvarára vezető főút.78 A fentiek alapján Gyarmatot Táttól északra, Ebedtől keletre, a Duna bal partjára lokalizálhatjuk. Jakab fiai egyébként gyorsan berendezkedtek a birtokon, 1334-ben már a Duna partján állt kúriájuk.79 További sorsukról nincs 72 MNL OL DL 5442. „...tercium fundum curie in vicinitate cymiterii ecclesie sancte crucis a parte meridionali, a parte vero septemtrionali domus magistri Petri de Cerle dicti..." 73 MNL OL, DL 83303. 74 Valószínűleg Péter boszniai püspökről (1356-1376) van szó, aki később győri, majd veszprémi püspök lett. vö. Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. In: Engel Pál: Magyar középkori adattár. Budapest, 2001. [CD-ROM] 75 Az erre vonatkozó adatok: Györffy Gy.: i.m. 290.p. 76 MNL OL, DL 1220. Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. IX. köt. Pest, 1871. 467.p. Györffy ezt az adatot Kőhídgyarmathoz említi (Györffy Gy.: i.m. 290.p.), az azonban teljes egészében az esztergomi káptalan birtokában volt, tehát nem kerülhetett Zoard mester kezére. 77 MNL OL, DF 236948., MNL OL, DF 236954. AOkl. XVII. 220.sz. 78 MNL OL, DF 236949-, MNL OL, DF 236950. MES III. 24l-243.p., 249.p. 79 MNL OL.DF 236950. MES III. 249.p. TÓTH KRISZTINA | ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ÉS ESZTERGOM* VÁROSI KÖNYVTÁR Esztergom lG^L\o^ 17
