Esztergom Évlapjai 2017
Tóth Krisztina: Erzsébet királyné és Esztergom
tudomásunk, mint láttuk, 1366-ban már László fia Taar János és Pál fia Simon birtokában volt Gyarmat. Ez két dolgot jelenthet. Jakab fiai és az 1366-ban említett birtokosok közt rokoni kapcsolat volt, így kerülhetett hozzájuk a birtok. A másik lehetőség, hogy Jakab fiai utódok nélkül meghaltak, és az uralkodóra visszaszállt birtok újra a királynéhoz került, aki azt ismét tárnokainak, ezúttal Taar Jánosnak és Pál fia Simonnak adta. A rokoni kapcsolat feltételezése mellett szól, hogy László fia János és Pál fia Simon 1368-ban átíratta a királynéval azt az oklevelet, amelyben 1333-ban Jakab fiainak adományozta Gyarmatot.80 Erre nyilván birtokjoguk megeró'sítése miatt volt szükség. Az 1366-ban elvégzett birtokmegosztás után Taar János arra törekedett, hogy Esztergom megyei birtokait tovább gyarapítsa. A mai Bajna területén lévó' Sárást 1366-ban már ő birtokolta. Sárás Magyar Pálné birtokában volt,81 ő adta azt zálogba Taar Jánosnak. Miklós esztergomi érsek azonban megpróbálta elfoglalni tőle a birtokot.82 Az érsek erőszakos cselekedetére nem tudunk magyarázatot találni, az ügynek nem is lett folytatása, mert Miklós érsek még 1366-ban meghalt. 1368-ban azután Magyar Pálné vissza is váltotta Sárást.83 Ugyanebben az évben Taar János a Gyarmat birtokához közeli Béla birtokot vette zálogba. Béla még I. Károly uralkodása alatt került királyi birtokba, amikor birtokosait hamis pénz verése miatt jószágvesztésre ítélték. 1367-ben Lajos király Bélát és a hozzátartozó Hidegkút birtokot familiárisának, Briess-i Ibranch Miklós fia Jakabnak adta.84 Tőle akarta zálogba venni 1368-ban Taar János, a birtokbaiktatás során azonban több bélai birtokos ellentmondott.85 Taar János további bélai birtoklására nincs adatunk, így elképzelhető, hogy az ellentmondások jogosak voltak. A királyné környezetéből még egy személynek volt szorosabb kötődése Esztergomhoz és Esztergom megyéhez. Churle-i Péter a királyné szolgálattevői közé tartozott, az oklevelek „dispensator”-ként említik.86 A „dispensator”, azaz sáfár feladatai közé tartozott a királynéi udvar ellátásának biztosítása, a háztartási kiadások kezelése és elszámolása. A királyné szolgálattevőit gyakran választotta városi polgárok közül, Corrar- dus mester, a királyné építkezéseinek vezetője például óbudai polgár volt.87 Mivel Erzsébet anyakirályné sok időt töltött Visegrádon, 1355 és 1364 között szinte folyamatosan 80 MNLOL.DF 236954. 81 Magyar Pálné életére vö. Pór Antal: Nemes Magyar Pálné asszony (1310—1372). In: Katholikus Szemle 3. (1889) 4.sz. 465-486.p. Sárást Magyar Pál 1354-ben adta feleségének: MNL OL, DL 4467., MNL OL, DL 17634., MNL OL, DL 17635. AOkl. XXXVIII. 518.sz. 82 CD VII. 3.132-133. 83 MNL OL, DF 278160., MNL OL, DF 278188. Hazai Okmánytár. Codex diplomaticus patrius. I. köt. Kiad.: Nagy Imre - Paur Iván - Ráth Károly - Véghely Dezső. Győr, 1865. 26l-262.p. 84 MNLOL.DF 208471. 85 MNLOL.DF 208471. 86 MNL OL, DL 5692., MNL OL, DL 5784. 87 Kumorovitz L. Bernát: Idősb Erzsébet királyné építkezéseinek történetéhez. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966.) 9-24.p. 1 8 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.
