Esztergom Évlapjai 2017
Peragovics Ferenc: Esztergomi zsidó családtörténeti vázlat
rajta. A szénrakodásért felajánlott egy fazék levest, és hogy elviszi őket Pilisvörös- várig. Persze hogy vállalkoztak rá, megették a levest, és másnap reggel elindultak a mozdonnyal. Útközben orosz katonai egységbe botlottak. Hangos davaj, davaj kiáltásokkal felszállították őket egy kocsira. így kezdődött a Laci bácsi számára valóban málenkij orosz robot25. Éjszakánként jártak ki az erdőbe lövészárkokat ásni. „És adtak enni, ilyen kannába hozták az ennivalót a ruszkik.” Szemtanúja volt a február 12-i német kitörési kísérletnek. „Láttuk, hogy a németek kitörtek, mentek nyugat felé. És az oroszok, mint a hangyák, úgy mentek ott a hegyoldalon, és lövöldözték a németeket.” A főváros bevétele után a kényszermunkásokat Budapestre szállították egy nagy orosz táborba. Egy sorakozó alkalmával 15 fogoly nevét olvasták fel, hogy őket haza- küldik. Marmorstein László is meghallotta a nevét. Később sokat spekulált, vajon miért került megint a kivételezettek közé. Arra a következtetésre jutott, hogy amikor a lövészárokásásra kényszerítették, elvették az összes iratát, köztük francia diákigazolványát. Valószínűleg azt gondolták, hogy francia állampolgár, ezért elengedték. Az 1930-as évek elején tett párizsi kiruccanásnak így látta hasznát 1945 kora tavaszán, a Kárpát-medencei csaták utolsó napjaiban! ^Epilógus Marmorstein László hazakerült Esztergomba. „Megjött a feleségem is.” - mondta szűkszavúan beszélgetésünk végén, és én nem vettem magamnak a bátorságot, hogy az egyébként is kifárasztott idős embert megkérdezzem, hogyan élte túl az auschwitzi tábort Schulteisz Lívia. Más alkalmakkor Livi nénit próbáltam szóra bírni e témában, mindig elzárkózott, úgy éreztem, nincs az az erő, amely meg tudná szólaltatni. Mélyen és örökre eltemette magában a szenvedéseket. Egy dolgot mondott határozottan: „Erős, fiatal nő voltam, túléltem.” Laci bácsi láthatóan akceptálta felesége hallgatását, mert soha nem törte meg titkát. Milyen élet kezdődhetett a harcok vége felé többször gazdát cserélt, romvárossá nyilvánított Esztergomban? Amikor ráadásul a rokonok, ismerősök, barátok nagy része elpusztult a holokausztban! A Marmorstein lakást kirabolták, elvittek mindent. A pékség viszont megvolt, mert ott valószínűleg dolgoztak a tulajdonosok elhurcolása után is. „Úgy menekült onnan a pék, mondom, maradj már itt, nekem nincs senki, várjál még, amíg hazagyünnek. Ismertem őt, mert esztergomi pék volt. Maradjál már itt, nem, nem, ők már úgy féltek a zsidók bosszújától, hogy otthagyott csapot-papot, menekült onnan.” 25 A szókapcsolat jelentése „kis munka”, de pontatlan, talán mert a magyarban ismert volt a robot szó és azzal azonosították az oroszok szájából gyakran hallott kifejezést. Nyelvtanilag helyesen „malenkaja rabota” lenne. PERAGOVICS FERENC | ESZTERGOMI ZSIDÓ CSALÁDTÖRTÉNETI VÁZLAT 171
