Esztergom Évlapjai 2017
Peragovics Ferenc: Esztergomi zsidó családtörténeti vázlat
A mindennapi élet súrlódásmentesen zajlott Esztergomban: „Mint ahogy most is megvan a zsidógyűlölet, ugyanúgy megvolt akkor is. De például a tanácsnál volt már lisztkiutalás, ott a zsidó pékek is éppen úgy kapták a lisztet, mint a másik. Schalkaházi'6 volt az a lisztelosztó vagy mi a csuda, oda köllött menni, meg jegyre adtuk sokszor a kenyeret, és akkor jeggyel köllött elszámolni, szóval ilyen is volt, akkor még nem csináltak különösebb zsidóizét (sic! - P. F.) Esztergomban, hogy mondjam, a fölsó' vezetésben, nem volt az a gyűlölet, szóval nem volt a plebs'7,... meg a zsidókkal egész jól megvoltak,... A parasztsággal jóban voltunk. Szóval nem volt itt semmi atrocitás.” Miklós László szinte zavartalan együttélésről mesélt kedélyesen. Barátaival táncolni járt a katolikus legényegylet báljaira, még 1939-ben is. Párkányba is átmentek bálba. Reggel hatig kellett ilyen esetben maradni, mert a hidat éjjelre lezárták. A magyar fiatalok számára feltűnt, hogy a csehszlovákiai bálozók szabadabban viselkedtek, nem öltöztek föl „rendesen”, volt, aki pulóverben ment be a bálterembe. „Szóval ez volt a demokrácia.”- foglalta össze az első csehszlovák köztársaság számára leginkább megmutatkozó lényegét. * Pékkatona a háborúban Minden érettségizett fiatalembert tiszti iskolába küldtek a Horthy-korban. Esztergomban Miklós László katonai szolgálati ügyeit egy Schweinitzer16 17 18 nevű főhadnagy intézte. Rendes ember volt, de zsidót nem küldhetett, ezért “kirúgott, mint untauglich”. Egy év múlva felülvizsgálatra kellett jelentkezni Pesten, ott is megnézték: szemüveges, lúdtalpas - alkalmatlan. Később azonban, talán ’39-ben, jött a behívó Kassára. Berukkolt. Az élelmezési laktanyában fogták, azonnal munkába állt kovászolóként a főpék mellett, fgy lett belőle pékkatona. Az 194l-es délvidéki bevonulásban már részt vett a sütőoszlop tagjaként. Esztergomhoz hasonló méretű városba kerültek, de nem sütöttek kenyeret. A komolyabb megpróbáltatás a szovjetellenes háborúval vette kezdetét. Kassa bombázása után egy-két nappal már a városban volt, elkezdődött a felszerelések berakodása, aztán indultak a keleti frontra. “De úgy mentünk, mint a Barnum cirkusz!” - vezeti be mosolyogva mondandóját Laci bácsi. Nem lévén jártas a cirkusz világában, utána kellett néznem, mi fán terem a Barnum19. Aztán elmagyarázta, mit értett a cirkusz-hasonlaton: “Tulajdonképpen a két kemencét húzta katona Ford, a többi autó az rekvirált autó 16 Gazdasági tanácsos az önkormányzatnál. 17 A lumpen elemekre, csőcselékre gondolhatott. 18 Laci bácsi úgy emlékezett, hogy az azonos nevű budapesti főkapitánynak rokona volt. Som- bor-Schweinitzer Józsefről, Budapest főkapitány-helyetteséről lehet szó. Lásd erről: http://www. hdke.hu/tudastar/enciklopedia/sombor-schweinitzer-jozsef Utolsó letöltés: 2016.09.17. 19 P. T. Barnum amerikai cirkuszvállalkozó, fő attrakciója az óriási méretű afrikai elefánt, Jumbo volt. per AGOvic s Ferenc | Esztergomi zsidó családtörténeti vázlat 167
