Esztergom Évlapjai 2017
Peragovics Ferenc: Esztergomi zsidó családtörténeti vázlat
volt. Kassai Sörgyár, Kassai Tükörgyár, mit tudom én milyen gyár. És azon voltak a katonák meg a fölszerelések. Úgy voltunk, mint a cirkusz.” A sütősök irigylésre méltó helyzetben voltak a “szerencsétlen magyar kerékpárosok”-hoz képest, mert autón utaztak. Két vagy három nagyvárost érintve érkeztek majdnem a Fekete-tenger partjára, Odesszától 25- 30 kilométerre állomásozott Laci bácsi tábori kenyérgyára. Rossz földutakon20, az őszre forduló esős időben ázott a magyar baka zsávolya - “mi legalább lisztes zsákot tettünk a fejünkre az autó tetején”. A sütősök a huszárok élelmező egységéhez tartoztak. Azoknak rengeteg lovas fogatuk volt. A lovak egész nap mentek, túlhajtották őket, nem tudták kipihenni magukat, “úgyhogy annyi döglött ló volt, egész Észak-Magyarország lovai megdög- löttek ott, mert ezek mind rekvirált lovak voltak”. Az ukrán kikötővárost románok szállták meg, velük bármilyen jellegű érintkezés tilos volt. A leharcolt magyar erők hazahozatala 1941 végén kezdődött, “a pécsiek váltottak föl, és minket visszavittek Kassára. '42. január 5-én télen szereltem le, és akkor már leszereltem, mint katona.” Munkaszolgálaton Magyarország számára a háború azonban még éppen csak elkezdődött... Bár azt mondták, hogy az orosz frontot megjártakat már nem hívják be, ez nem vonatkozott a zsidókra. Laci bácsit még háromszor hívták be munkaszolgálatra. “Megsütöttem a maceszt, és akkor... jött a plakát, és akkor megint bevonultam munkaszolgálatosnak." - mesélte szinte huncut mosollyal a 95 éves aggastyán. Postán föladott behívót nem kapott, hanem kipla- kátolták a településeken, hogy a zsidóknak be kell vonulni kötelező munkaszolgálatra. “Menni kellett, mert másképp akkor katonaszökevény lettem volna.” Elragadja az indulat, amikor az értelmetlen munkaszolgálaton elpusztult környékbeli sportolókról beszél: a Dorog 1-ben futballozott Schwartz Imrét21, és a közép-európai bajnoki címet szerzett Vermes gyerekeket említi, de a sógora, Háber Sándor is köztük volt. „Elvitték és senki nem jött vissza közülük. Senki, azt se tudjuk, hogy hol haltak meg”.- És milyen volt a munkaszolgálat? - tettem fel kissé álnaivan a kérdést, holott éppen eleget olvastam már a mozgó vesztőhelynek22 titulált kényszermunkáról. Laci bácsi történetei tanulságosak, ezért idemásolom az egészet szó szerint: „A munkaszolgálat? 20 A harckocsik gyakran a járhatatlan utak miatt mentek tönkre. Lásd erről: Gosztonyi Péter: A magyar honvédség a második világháborúban. Európa Könyvkiadó, Bp., 1992. 53. p. 21 Laci bácsit megcsalta az emlékezete, mert Fekete (Schwartz) Imre az ország háromszoros hármasugrás bajnoka volt. 1928-ban és 1930-ban a Dorogi AC, 1933-ban már az Újpesti TE színeiben. Lásd erről: http://www.arakatletika.hu/_user/browser/File/Eredmenyek/2007./15FERFIHARMASUG- RAS.pdf Utolsó letöltés: 2016.09.17. A munkaszolgálat legismertebb sportoló áldozata Petschauer Attila, az amszterdami és los angeles-i olimpia kardbajnoka csapatban. 22 Újabban Ungváry Krisztián kérdőjelezte meg az állandó jelzővé szilárdult minősítést legújabb munkájában. U. K.: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941-44 : Esemény - Elbeszélés - Utóélet. Osiris, Bp., 2015.164. p. 168 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.
