Esztergom Évlapjai 2017
Peragovics Ferenc: Esztergomi zsidó családtörténeti vázlat
Pilisszentlélekró'l. Azokkal prímán beszélt szlovákul” A XIX. század utolsó harmadában a magyar-szlovák nyelvhatáron található városkában szakmát tanuló zsidó fiatalember a magyarsághoz asszimilálódiott, de hasznot húzott szlovák ajkú környezetéből is. A pékcsalád megélhetését segítette, hogy Marmorstein László a gazdasági világválság idején munkát vállalt Győrben. A Dunántúlon a zsidóság többsége a neológ irányzathoz tartozott, de a nagyobb városokban ortodoxok is éltek. És ott a macesz sem készült egyszerűen... A győri ortodox rabbiság bóhereket15 állított maceszsütés idejére a pékségekbe, akik felügyelték, hogy minden szabályosan történjen. „Elő volt írva, hogy harminc tojásból lehetett csak megcsinálni a tésztát, nem nagyobb tésztával indulni... Isten ments, hogy megkelés legyen a tésztába. Arra vigyáztak nagyon, hogy a gépek például ne melegedjenek... hogy a tészta ne melegedjen föl, hogyha a macesz például egyik ága a másikra ráhajlott, akkor az már nem volt rendes, azt márkitörték. Az már nem volt jó macesz. Mert ottan már jobban megsült a kovász, és átvizsgálták még a maceszdarabokat is, hogy ottan ne legyen ilyen töredék...” A bóherek nemcsak lábatlankodtak a pékek között, hanem dolgoztak is. „Minden nap átsmirglizték a gépeket minden harminc percben. Ezeket a vashengereket, amiken ment át a tészta, ugye, mert azok dolgozták ki a tésztát, meg egy présgépen ment keresztül.” A gazdasági válság gyötrelmei után komolyabb megpróbáltatások következtek... * Új háború felé... Többször visszatértünk a numerus clausus témájához. Laci bácsi nem titkolta érzelmeit. „Nagyon ronda volt ez az egyetemi dolog, ezt nem is értettem meg, hogy hogyan lehetett, hogy a katolikus papság ezt pártolta. Hát hogy lehet, hogy a 95 ütötte el az 5 százalékot? Hát hogy fordulhatott ez elő?” Az akkori egyetemi életről ismert jelenség, hogy a zsidó fiatalokat alkalomadtán alaposan megverték egyetemista társaik. Laci bácsi az egyetemre bejutott Hádel Miki nevű barátjáról említette, hogy a szolidáris lelkű „magyar” fiatalok gyakran szóltak zsidó csoporttársaiknak, hogy holnap ne gyere be, mert zsidó- verés lesz. Hádel Miklós nagyon okos fiú volt, apja altisztként szolgált a háborúban, hősi halált halt. Az özvegy édesanya nevelte a két gyereket. A hazafias érdemeket nem díjazta a rendszer: „Na most nagyon érdekes dolog, hogy az első világháborúban a zsidók még nagyon aktívan részt vehettek, és sok volt a kitüntetett katona. Volt signum laudissal kitüntetett riszt. Volt egy csomó egyszerű ember, mint szegény Kaufmann, azt se felejtem el, egyszerű ember, terménykereskedő volt, olyan büszkén ment a sapkában, mint frontharcos a frontharcosok között, azt hitte, hogy kivételezett lesz, amikor visszatér. De nem volt kivételezett.” 15 Rabbinövendék, zsidó vallású fiatalember. 166 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.
