Esztergom Évlapjai 2017
Bárdos István: Politika, közélet, országgyűlési és polgármester-választások Esztergomban 1920-1945.
A Nemzeti Egység kibérelte székhazának a Lőrincz u. 8. sz. alatt lévő helyiséget. 1933- augusztus 24-én a városba látogatott vitéz Marton Béla, a Nemzeti Egység országos főtitkára. Az új párthelyiségben vasárnaponként adóügyi, gazdasági, ipari, jogi és pénzügyi tanácsadást hirdettek. Az összetartozás érzését filléres vacsorák rendezésével próbálták erősíteni. Februárban megkezdte működését a Nemzeti Egység ifjúsági csoportja, s hozzáláttak az állástalan diplomások kataszterének elkészítéséhez is. A NE bensőséges ünnepséget rendezett október 28-án Szentgyörgymezőn, melyen megjelent Kosa Lajos vármegyei NE-titkár is. Az est zárszavát dr. Marczell Árpád az NE városi szervezetének elnökhelyettese mondta. Ebben kifejtette, hogy az NE nagyobb segélyt folyósít a városnak, s Esztergomot szervesen bekapcsolja az idegenforgalomba. A Vár és környékének rendezésére 31 000 pengőt bocsát rendelkezésre és segítséget nyújt a szentléleki út Dobogókőig való kiépítéséhez is. A keresztény párt vezéralakjai - tekintve, hogy nem voltak sem feltétlen hivei, sem feltétlen támogatói Gömbösnek és az általa vezetett Nemzeti Egységnek -, személyesen is megjelentek a városban. Zichy János (1868. május 30. - 1944. január 6.) a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt elnöke egyik beszédében kimondta: támogatják a konstruktív kormányokat, de Gömbös kormányával szemben várakozó állásponton vannak, mert az feladta a jogfolytonosság elvét. Pártja nem lát előrehaladást a gazdaságban s nem ért egyet külpolitikai vonalvezetésével sem. Egyértelműen célzott arra, hogy a Gömbös-féle nácibarát politikával szemben a keresztény párt az olasz fasizmussal való szövetkezést látná szívesebben. Hasonló nézeteket vallott Ernst Sándor is, aki a keresztény párt országos szerepének jobb megértetése érdekében az esztergomi fül számára igen jól csengő hasonlatot használt: „Esztergom város a Duna mellett emelkedő bazilikával szimbólumot jelent ebben az országban - a magyar tradicionális erők, az ezeréves keresztény Magyar- ország és magyar nagyra hivatottság szimbólumát. Ami az országban Esztergom, az akar lenni a Keresztény Gazdasági és Szociális párt.”" Külpolitikai vonatkozásban ő is a német birodalmat tartotta a legveszélyesebbnek. Mint mondta: „Vasgyűrűként vesznek körül bennünket az utódállamok, Ausztria az egyedüli kivezető út. Az Anschluss esetén vagy németekké, szlávokká vagy ezek vazallusaivá kell lennünk.”11 12 Az előbbiek ellenére szimpátia kísérte a május elején Gömbössel szövetkezett Független Kisgazda Pártnak a Magyar Királyban tartott gyűlését. Ezen részt vett és beszédet tartott Eckhardt Tibor (1889-1972), a párt Gaál-Gasztont követő elnöke és őt követően több országgyűlési képviselő is. Az előadói asztalnál dr. Antóny Béla, Kiffer Ferenc s a párt többi helyi vezetője és híve ült. Eckhardt ismertette a párt megalakulását és céljait. Kifejtette, hogy Kossuth nyomdokain kívánnak haladni, s fellépnek az általános és titkos választójog biztosítása mellett. Fellépnek a kartellek és a bankuralom ellen. Mint elmondta, programjuk lényegében azonos Gömbösével, csak annak gyorsabb realizálását követelik. 11 11. Mátéffy Viktor képviselő beszámolója Esztergomban. In: Esztergom, 38. (1933) 55. sz. 12 uo. BÁRDOS ISTVÁN | POLITIKA. KÖZÉLET. ORSZÁGGYŰLÉSI ÉS P O L G Á R M E S T E R - V Á L A S Z T Á S O K 121
