Esztergom Évlapjai 2017
Bárdos István: Politika, közélet, országgyűlési és polgármester-választások Esztergomban 1920-1945.
A hivatalos közvélemény meglehetősen nagy ellenérzéssel fogadta a szélsőjobboldal megjelenését. Esztergomban 1934 júniusában buzogánykeresztes plakátok tűntek fel. Ennek kapcsán a következőket közölte az „Esztergom” július 22-ei száma: „Esztergomban csak Krisztus keresztjének s az apostoli kettős keresztnek, a katolikus magyarság e-két fenséges és szent élettel telített és életet adó szimbólumának van varázsa és hatása. Más keresztre nincsen szüksége a katolikus magyarságnak. Esztergomnak legkevésbé Horogkereszt! Nyilaskereszt! Buzogánykereszt! divatos keresztek nem kellenek.”13 A Meskó elvetette mag az előbbiek ellenére is kicsírázott Esztergom földjében. 1935 januárjában a Festetics Sándor (1822-1956) vezette Magyar Nemzeti Szocialista Párt létrehozta esztergomi csoportját. A sikerhez hozzájárult Gömbös városon belüli népszerűségének csökkenése. Az esztergomiak azzal indokolták szervezkedésüket, hogy eddig türelemmel várták a problémák megoldását. Eddig azonban nem volt mozgalom, amely felkeltette volna a nép politikai öntudatát és megteremtette volna az összefogás feltételeit. Ez a párt „a néppel a népért...” jelszót választotta. Ők azt hirdetik: „Elég már a tespedésből... ez nem lehet célja a nemzetnek...”14 A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt hallgatott. Annál élénkebben dolgozott viszont a Nemzeti Egység, mely 1935. január 26-án több mint kétszáz résztvevő érdeklődésétől kísérve nagygyűlést tartott a Magyar Király szállodában. Az est vezérszónoka Radocsay László főispán és Zech Alfonz, az NE országos igazgatója volt. Radocsay ez alkalommal kifejtette, hogy a Nemzeti Egység nem pártpolitika, hanem afölött álló nagy magyar összefogás, amelyre a válság megoldásához igen nagy szüksége van az országnak. Nagy szüksége van, „mert a határaink megcsonkítása után kis országgá, kis nemzetté lettünk. De nem ismerjük el, hogy kis nemzetté lettünk erkölcsileg!”15 A hangsúlyt az egyház és a Nemzeti Egység kapcsolatának hangsúlyozására helyezte. Dicsérte a várost azért, mert díszpolgárává választotta Gömbös Gyulát. Dr. Marczell Árpád az NE helyi elnökhelyettese azt emelte ki, hogy a „Nemzeti Egység a liberalizmus már-már anarchiába fulladt szélsőségeit szünteti meg és hozza helyette a magasabb rendű életformát.”16 Az NE megyei titkára vállalkozott a mozgalom tevékenységének legátfogóbb áttekintésére. Gondolatait, melynek középpontjában a békés revízió támogatása állott, az „Esztergom”-ban írásban is kifejtette. A helybéli csatározások egyértelműen jelezték azokat a folyamatokat, amelyek az ország felső vezetésében ekkoriban lejátszódtak. Bethlen kivált az általa alapított Nemzeti Egység Pártból, megingott a talajt Gömbös kormánya alatt, aki március 4-én lemondott, majd két órával később, újbóli kinevezése birtokában, megalakította új kormányát. Egy nappal később - négyesztendei működés után - Horthy feloszlatta a parlamentet, s áprilisra kiírta a választásokat. 13 Megjegyzések. In: Esztergom, 39- (1934) 55. sz. 14 Pilcz László: A Festetics Sándor gróf vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Szocialista Párt esztergomi csoportja bejelentette működését a rendőrségen. In: Esztergom és Vidéke, 56. (1935) 3. sz. 1. p. 15 Nemzeti Egység gondolatának megvalósulása történelmi folyamat. In: Esztergom, 40. (1935) 8. sz. 16 uo. 122 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.
