Esztergom Évlapjai 2017
Csombor Erzsébet: A megfelelő ember a megfelelő helyen
A költségvetési hiány évről évre nagyobb lett. Hurray Ferenc főszámvevő a háború okozta drágaságban, a munkadíjak növekedésében és a segélyezésben látta ennek okát, de tegyük hozzá a lakosok egyre kisebb teherbíró képességét, hiszen az idő előrehaladtával már komoly gondot okozott a család élelmezése is, egyrészt a magas élelmiszerárak, másrészt a termékek hiánya miatt. Ugyanakkor látható, hogy a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó őstermelő réteg és a kereskedők a háborús konjunktúra haszonélvezői voltak. A szociális ügyek iránt érzékeny polgármester vezetésével a segélyezést és a közélelmezést jól megszervező városháza az élelmiszerárak körül kitört piaci háborúval nagyon nehezen és csak időszakos sikereket elérve birkózott meg. Ilyen körülmények között természetes, hogy beruházásokra gondolni se lehetett. A világháború negyedik évében Magyarországon is elindult a társadalmi erjedés. A sok nélkülözés, betegségek, vereségek, a pénztelenség végsőkig feszítette a húrt. Az elégedetlenkedő katonák és civilek 1918 októberében sztrájkokat és tüntetéseket szerveztek Budapesten és a nagyvárosokban. A fővárosi események híre gyorsan eljutott Esztergomba. A tüntetők sorában főként katonák és diákok voltak, de a polgárság is csatlakozott hozzájuk. Miután Palkovics László alispán felolvasta gróf Károlyi Mihály táviratát miniszterelnöki kinevezéséről, a városban állomásozó katonák elhatározták csatlakozásukat és a Nemzeti Tanács megalakítását. Az alispán és a polgármester a kaszárnyába sietett és sikerült elérniük, hogy a katonák esküt tegyenek arra, hogy a városban fenntartják a rendet. Az utolsó városi közgyűlést már meg-megzavarta a karzat hangja. A kialakult helyzet miatt a polgármester és a rendőrkapitány szabadságot kért, más információk szerint 1919 februárjában szabadságra küldték őket.24 Közben megjelent az 1919- évi VIII. néptörvény25, amely feloszlatta a képviselőtestületeket és helyükbe a néptanácsokat állította. Azonban augusztusban a régi vezetők már újra a helyükön voltak. A várost először 1919- augusztus 14-én szállták meg a románok, de ekkor két nap után kivonultak, majd szeptemberben visszatértek a megszállók. Ezúttal viszont már október 8-ig maradtak. Hála a város és a megye vezetésének a megszállás mélyebb nyomokat nem hagyott a városban. Sokat jelentett, hogy a polgármester anyanyelvükön tudott a románokkal beszélni. 24 Önéletírása szerint Antóny Béla áprilisban három hétig a pilisi hegyekben bujkált, állítása szerint azért szökött meg, mert a forradalmárok túsznak akarták használni. 25 Az Országos Törvénytárban 1919. január hó 29-én hirdették ki. Csombor Erzsébet | A megfelelő ember a megfelelő helyen 109
