Esztergom Évlapjai 2017
Csombor Erzsébet: A megfelelő ember a megfelelő helyen
konszolidáció A háború után Esztergomnak súlyos problémával kellett szembenéznie. A trianoni békediktátum következményeként egyik napról a másikra határváros lett, elvesztette az iparának és a kereskedelmének felvevő piacát, éléskamráját a Duna balpartján. A negatív változások ellenére a város vezetése és a testület olyan tagokból állt, akik átélték a világháború keserves éveit és azt akarták, hogy a város éljen, talpra álljon és fejlődjön. Esztergom már a béke éveiben is súlyos pótadó teherrel és adósságokkal küzdött, amelyek felszámolására a háború évei alatt gondolni se lehetett. A forradalmak után a rend helyreállt, az élet visszatért a régi kerékvágásba, így elérkezett a lehetősége a terhek rendezésének. A városnak aránylag nagyszámú ingatlan tulajdona volt. A rendezés keretében a szántóföldjeinek kb. egyötödét eladta a gazdáknak. Esztergomnak saját villanytelepe volt, amelynek a gépi berendezésére már nem volt szüksége, mert az áramot a dorogi Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. áramfejlesztő telepéről vette. így a villanytelep gépeit értékesíthette. A két bevételből az összes adóságot kifizették, sőt pótadó kivetésére sem volt szükség.26 A város azzal köszönte meg a polgármesternek a tevékenységét, hogy arcképét megfestette Bajor Ágost helyi festőművésszel.27 Dr. Antóny Béla népszerűsége csúcsára ért. A képviselő testület és a tisztikar 1925-ben ünnepelte a polgármester megválasztásának 10 éves évfordulóját.28 A polgármestert dr. Gróh József képviselő köszöntötte a jeles napon. A beszédből kiderül, hogy a polgár- mesternek nem volt könnyű dolga a város élén. Többször kellett megküzdenie súlyos és kemény kritikával, de mint a szónok utalt rá, a jogos kritikát elfogadta, nem sértődött meg, ami egy vezető esetében viszonylag ritka, ám annál nagyobb erény. Dicsérte a polgármestert azért is, hogy a háború zavaros évei alatt tiszta kezű tudott maradni, és többre tartotta a tisztességet, mint a meggazdagodást. Erényének tartja, hogy nyitva állt az ajtaja a tisztviselők és az ügyeiket intéző polgárok előtt is. Beszédeiben mindig ékesszólóan állt ki a keresztény magyar nemzeti ideál mellett. A tisztviselők egy szépen illusztrált emlékkönyvet adtak át a polgármesternek ebből az alkalomból, amiben szintén az elmúlt 10 évről írnak. Ebben az írásban már több szóvirággal találkozhatunk, de alapvetően a képviselő beszéde és a tisztviselők által adott jellemzés összecsendül. Dr. Antóny Béla megszokott lelkesítő stílusú köszönő beszédében már a jövő felé fordult. „A város a megnyomorítás ellenére élni akar, és ezért a sok munkát és a fejlődés zálogát jelentő beruházások kockázatát és felelőségét vállalni kell” - mondta. A szavakat tett követte, 26 Segítette a rendezésben a várost, hogy a koronaromlás valorizálására nem került sor. 27 Bajor Ágost (1892-1958) esztergomi festő, grafikus 28 Esztergomban egészen 1929-ig nem került sor új választásokra sem a testület, sem a tisztikar vonatkozásában. Amikor időszerű lett volna, akkor még román megszállás alatt volt a város, utána pedig várták az új törvény kiadását. 110 Esztergom évlapjai 2017.
