Esztergom Évlapjai 2017
Csombor Erzsébet: A megfelelő ember a megfelelő helyen
* Esztergom a háborús években 1915. december 30-ÁN dr. Antóny Bélát közfelkiáltással Esztergom polgármesterévé választották.” A polgármestert a VII. fizetési osztály 3. fokozatába sorolták be, amit már az 1916. évi első közgyűlésen megváltoztattak a VII. fizetési osztály 1. fokozatára. Ez évente 6000 korona fizetést jelentett. A határozatot, amelyet dr. Fehér Gyula és társai indítványoztak, azzal indokolták, hogy szükségesnek tartják, hogy a polgármester tekintélye állandó, anyagi helyzete pedig független legyen, ill. így várhatják el tőle teljes joggal, hogy tudását és erejét a város közügyeinek javára és boldogulására szentelje. Első munkanapját Antóny Béla ismerkedéssel kezdte. Rothnágel Ferenc gazdasági tanácsnok, polgármester-helyettes és Osváth Andor főjegyző kíséretében minden hivatali helyiségbe ellátogatott, majd átment a rendőrségre, ahol szintén minden hivatalt megszemlélt. Munkáját a tisztikar újjászervezésével, a városháza zilált ügyeinek rendbetételével kezdte. A közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint a háborús évek alatt is sok, a békeévekre emlékeztető ügyet intéztek: művelési jogok bérbeadása, nyugdíjazási ügyek, esztergomi illetőség megállapítása, üdvözlő táviratok stb. A legtöbbször gazdasági ügyekről és a költségvetésről esett szó. A háborús évek a hátországban is éreztették hatásukat, nem beszélve arról, hogy Esztergomtáborban alakították ki a Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytáborát. A város kisiparosainak, üzemi munkásainak helyzete, megélhetési lehetőségei romlottak. A háborús konjunktúrát a manufakturális szinten működő kisüzemek, kézművesek nem tudták kihasználni. A bevonulások miatt a munkáskézben hiány mutatkozott, ami a termelés csökkenésével járt. A város anyagi helyzete is romlott. Igaz, a hadbavonult tisztviselők bére megtakarításként jelent meg, de a másik oldalon extra kiadást jelentett az itthon maradt hozzátartozók és az elesettek családtagjainak segélyezése. A lakosokra nehezedő egyre súlyosabb adóterhet növelte az évről évre kivetett hadiadó, a megélhetési költségek növekedése a rendkívül drága élelmiszerek miatt, amelyek árát a spekuláció is felverte. A polgármester és a főjegyző hatáskörébe tartozott a hadikölcsönjegyzés, ami eleinte népszerű volt a lakosság körében is, azonban a 8. alkalommal már szinte csak az egyház, amely korábban is a legnagyobb összegekért jegyezte, vett részt az akcióban. A helyzetet tovább rontották a rekvirálások. Eleinte élelmiszert és bőrt rekviráltak, de később sorra kerültek a harangok, a bazilika rézteteje, a kutyák. 23 23 Dr. Antóny Béla (1880. Belényes -1971. Esztergom) életútjának ismertetését és a választás részleteit lásd In: Nincs új a nap a nap alatt. Polgármester-választás Esztergomban az I. világháború árnyékában In: Szorosadtól Rijekáig szerk. Mayer László-Tilcsik György Budapest, 2015,222-224. p. 108 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.
