Esztergom Évlapjai 2017

Tóth Krisztina: Erzsébet királyné és Esztergom

és Diósgyőrben is többször megfordult.9 Bár itineráriuma alapján úgy tűnik, nem járt Esztergomban, a város és Esztergom megye történetében mégis volt szerepe a királynénak. Nevéhez kötődik az Ágoston-rendi Szent Anna templom helyreállítása, udvartartásának legalább két tagja pedig Esztergomban és Esztergom megyében volt birtokos.

Erzsébet királyné 1349-ben jelentősen támogatta az esztergomi Ágoston-rendi Szent Anna-templom felépítését.10 11 Az egyház és a körülötte lévő örmények által lakott település, Esztergom-Örmény létrejöttéről nincs pontos információnk." Az örmény lakosok már a tatárjárás előtt letelepedtek a városban, elpusztult kiváltságlevelüket 1243-ban IV. Béla király újította meg.12 A Szent Anna tiszteletére szentelt monostor építéséről 1272- ből van adatunk. Ekkor Sixtus, esztergomi olvasókanonok húsz márkát adományozott a rendház építésére.131281-ben IV. László király az Ágoston-rendnek adta az esztergomi örmények földjét monostor építés céljából, és kijelölte ennek határait is. A terület Kovácsi és a hévizek (Tapolca) között volt, Esztergom királyi város és az esztergomi káptalan földje mellett.14 1290-ben III. András megerősítette ezt az adományt. Ekkor már biztosan állt a Szent Anna-templom, mert a határjárás során használt egyik határjel a szentélyénél volt. Az uralkodó engedélyezte a monostor kibővítését, melléképületek, műhelyek építését, teológiai és egyéb tudományok oktatását.15 Mindez azonban nem valósult meg. A III. András halála után bekövetkező trónviszályok során Esztergom vára igen nehéz napokat élt át, és ez az Esztergom királyi város mellett lévő településekre, köztük Esztergom-Örményre is hatással volt.

III. András király 1301. január 14-én bekövetkezett halála után a magyar trón megszerzéséért küzdelem indult Anjou Károly és Premysl Vencel között. Ennek során kulcs- fontosságú szerepet töltött be az esztergomi érsek, hiszen a magyar király koronázása csak akkor volt érvényes, ha azt ő végezte el. Bicskei Gergely esztergomi érsek az An9 1369- december 8. és 1370. február 14. között Óbudán volt: MNL OL, DL 5812., MNL OL, DF 283931-, MNL OL, DL 8780.1373-ban Budán tartózkodott: MNL OL, DL 6096., MNL OL, DL 6097., MNL OL, DL 25141.1373. szeptember 15-én Diósgyőrben volt: MNL OL, DL 6140.1374. november 14. és 1375. június 27. között Visegrádon volt: MNL OL, DF 262197., MNL OL, DL 68936., MNL OL, DF 238921.

10 Vetera monumenta historica Flungariam sacram illustrantia. Tomus 1. Ed.: Theiner, Augustinus. Romae, 1859. 772-773.p. (továbbiakban Theiner); Anjou-kori oklevéltár. Documenta res Flungaricas tempore regis Andegavensium illustrantia. XXXIII. köt. Szerk.: Sebők Ferenc. Budapest - Szeged, 2015.195. sz. (továbbiakban AOkl.)

11 Esztergom-Örmény történetére és lokalizálására: Horváth István - H. Kelemen Éva - Torma István: Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a dorogi járás. Budapest, 1979.162—167.p.; Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. II. köt. Budapest, 1987.273-274.p.

12 MNL OL, DL 14211. Borsa Iván - Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Budapest, 1923-1987. 735.sz. (továbbiakban RA)

13 Monumenta ecclesiae Strigoniensis Tom. I. Ed.: Knauz, Ferdinandus. Strigonii, 1874. 607. (továbbiakban MES) Az Ágoston-rendiek esztergomi kolostora egy 1262. évi oklevél másolatában is előfordul, ez azonban valószínűleg hibás kivonat, vö. RA 1292.sz. és 1293.sz.

14 MNL OL,DF 238274. RA3097.SZ.

15 MNL OL,DF 238274. RA3688.SZ.

9