Esztergom Évlapjai 2017
Tóth Krisztina: Erzsébet királyné és Esztergom
jou uralkodó pártján állt.16 A Kőszegi család által támogatott cseh trónkövetelő, Vencel ezért még 1301 folyamán elfoglalta Esztergom várát. Az ostromot Kőszegi János vezette, és ennek során Esztergom megye és Esztergom városa is nagy károkat szenvedett. A sikeres ostrom után Kó'szegi a várat átadta Vencel királynak (magyar királyként László),17 aki saját emberét, Vörös Istvánt nevezte ki esztergomi várnagynak.18 1302 folyamán már egy cseh származású személy, Mesych Zdyzlaus állt a vár élén, aki rendkívül nagy károkat okozott az esztergomi káptalannak. A felsorolt jogtalanságok közt szerepel az Esztergom városi piacvám lefoglalása, a szárazföldön és vízen érkező kereskedők Dorogon fizetett vámjának elvétele, továbbá az esztergomi polgárok bortizedének és a kakati rév jövedelmének lefoglalása. Mesych Zdyzlaus ezenkívül elfoglalta Esztergom-Tapol- cát, ahol a káptalannak malma és fürdője volt, valamint uralma alá hajtotta a káptalan összes Esztergom területén élő jobbágyát.19 Ez utóbbiak közé kell sorolni valószínűleg az Örményben élő lakosok egy részét is, mert egy 1290-ben kelt oklevél szerint Örmény is a káptalan birtoka volt.20 A várnagy mindezt saját hatáskörében tette meg, László királynak ugyanis - saját bevallása szerint - nem volt tudomása a dologról. Amint tudomást szerzett róla, hatalmaskodó várnagyát leváltotta, helyére egy Albert nevű hívét nevezte ki, aki orvosolta a káptalan sérelmeit, és visszaadta elvett javait.21 1303. szeptember 7-én meghalt Bicskei Gergely érsek. Utódja Mihály, zágrábi püspök lett, aki azonban szintén nem volt hajlandó megkoronázni Lászlót. László apja, Vencel cseh király ezért hadsereggel érkezett Esztergom alá, hogy fiát magyar királlyá koronáztassa. A sereg Kákát kikötőjében állomásozott, majd átkelve a Dunán megtámadta Esztergom várát. Mihály érsek ekkor már nem volt Esztergomban, sikerült időben elmenekülnie. Vencel úgy találta, hogy a prépost és a káptalan nem tanúsítanak kellő tiszteletet iránta és fia iránt, ezért a vár kapuját betörte, a Szent Adalbert-székesegyház főkapuját lerombolta, az egyház szentélyébe - ahol a kegytárgyakat és jogbiztosító iratokat őrizték - nagy sereggel betört és hatalmas pusztítást végzett. Nemcsak a miséken használt edényeket, ornátusokat rabolták el, de az oklevelek közt is nagy károkat okoztak. A viasz- és aranypecséteket letépték, az iratokat vagy magukkal vitték, vagy tönkretették. A káptalan tagjai ezután valószínűleg elhagyták székhelyüket. 1304. november 1-jén már az egri káptalan előtt fejezték ki tiltakozásukat a történtek miatt.22 16 I. Károly első megkoronázására, Bicskei Gergely, illetve Esztergom szerepére: Zsoldos Attila: Anjou Károly első koronázása. In: Auxilium historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk.: Körmendi Tamás - Thoroczkay Gábor. Budapest, 2009- 405-413.p. 17 AOkl. I. 756.SZ. 18 MNL OL, DL 5104. AOkl. I.91.SZ. 19 MNL OL, DF 237230., MNL OL, DF 236341. AOkl. 1.399.sz. 20 MNL OL, DF 237796. MNL OL, DF 237797. RA 3668.SZ. 21 MNL OL, DF 237230., MNL OL, DF 236341. AOkl. 1.399.sz. 22 MNL OL, DF 237746. AOkl. I. 657.sz. 10 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.
