Esztergom Évlapjai 2009
Szentmártoni Szabó Géza: Vitézek, hol lehet?
A költő a vigasztalódás egyik lehetőségeként helyezte a sorba a kikeleti megújulást és a vitézi életet együttesen magasztaló Katonaéneket. A versciklusban a 61. számhoz került „Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?" kezdetű vers címe: Egy katonaének in laudem confiniorurn, azaz: Egy katonaének a végek dicséretére, arra utal, hogy ez a vers az ókorban kialakult, és a reneszánsz korban is igen kedvelt irodalmi műfaj, a görög encomium, illetve a latin laudatio hagyományát követi. Lukianos óta ez a műfaj a gúny eszközévé is vált, hiszen az írók, álságosán, az olyan kevéssé vonzó, vagy netán éppen becsmérlendő dolgokat is dicsőítették, mint a kopaszság, a zsarnokság, a bolha, a köszvény, vagy a pénz. A legnevezetesebb ezek sorában Erasmus műve: A balgaság dicsérete (Encomium moriae, sive declamatio in laudem stultitiae). Készültek azonban valós dicséretek is az értékesnek tartott dolgokról. Melanchthon például az orvostudományt magasztalta (Oratio in laudem art is medicae) mások - többek közt - jeles iskoláról, tanárról, várvédelemről, a könyvnyomtatásról, patrónusról, uralkodóról, híres művészről írtak laudációt, ezek viszont nem voltak mentesek a megszépítő túlzásoktól. Balassi a tavaszi idő dicséretére is szentelt verset (In laudem verni temporis). Balassi végvári laudációjában a tavasznak örvendező, szerecsen lovakon nyargaló vitézek nem valódi háborút vívnak, hiszen csupán lovagi fegyvereket és díszeket viselnek: zászlós kopját, éles szablyát, párduckápát és tollforgós, fényes sisakot; nem kerülnek elő a kor valóságos pusztító eszközei: az ágyúk, a puskák és a gránátok. Az pedig, hogy az ellenség a török lenne, szóba sem kerül. Nem esik szó a harc igazolásáról, a keresztyénség védelméről és nincs említés az isteni gondviselésről sem. A vitézek a saját jó hírnevükért hadakoznak. A szép természeti környezet leírása a bukolikus világot idézi fel. Balassi jól tudta, hogy az árkádiai pásztoridill Magyarországon azért nem találhat megértésre, mert honfitársai szemében a pásztori élet állandó szereplői az alföldi puszták vad marhahajcsárai és a csordákat kísérő durva hajdúk voltak; éppen ezért ő a magyar vitézi világot próbálta annak helyére léptetni. Ez jellemzi a Szép magyar komédia Candiáját is, ahol, az olasz mintától eltérően, vitézek szerepelnek. A dolog fordítva is igaz, hiszen a vitéz Credulus, azaz maga a költő is ott van a végbeli katonák társaságában. A szerelmi kontextusba is beilleszthető Katonaének tehát semmiképpen nem szolgálhatott mintául a lengyeleknek a Duma ukrainnához. Éppen a fordított dolog történt ebben az esetben is, hiszen Balassi sok szerzeménye születetett valamilyen irodalmi minta nyomán, s ezek között lengyel is akad. A földhöz ragadt szemléletű Adam Czahrowski, kilencévi magyarországi ka79