Esztergom Évlapjai 2009

Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája

ötven kis láda van rajta

4

2 ez a hengerkerék azonban nincs a vízben úgy, mint az alsó hengerkerekek. Az említett világosságbebocsátó nyílás alatt a hengerkeréknek tengelye emberi kar vastagságú vastengely,

4

3 Lenn, a Dunában levő fahengereknek kerekei és kötelei emberi ágyék vastagságú vaskerekek és kötelek. Némelyik kerék emberi kar vastagságú, s teve nyaka módjára girbegörbe, mesterséges kerék. A kovácsmester eme bámulatos ke-rekeknél annyi ügyességet fejtett ki, hogy az elképzelhetetlen. E vaskerekek szélein ágyúgolyó formájú, negyven-ötven darab kerek vasgolyó van, ezen eszközökkel és kerekekkel a különféle hengereket a víz erővel mozgásba hozza és a keréken levő golyók

1

4 a Dunára csapódván a Duna vizét erővel a vas csö[vek]be hajtják, és míg a kerekek forognak ezen golyók folyton egymást követik. A Duna vize ily módon fenn a belső várban levő csorgókút víztartójába ömlik.

4

5 Az összes vízcsövek vas muskéta-puska alakíi, csatornás csövek, s a meredek sziklák között egyenesen fölfelé futó, néhány csekély értékű vascsőből állanak. Ezek a vasból való, szökőkút gyanánt egyenesen felfelé menő, három minaret magasságú vízvezetékek és a háromszáz rőf magasságában levő csorgókút, bámulatot keltenek. Az említett belső vár sziklájának egészen az alján, a vízi malmokat és kerekeket magába foglaló gépházban, egy sziklából, mintha hétfejű sárkány okádná, meleg forrás vize bugyog ki, és húsz rőfnyire alább a Dunába ömlik.

4

6 tást, itt csak a labdás vízemelő hengerkerekére gondolhatunk, míg lentebb, amikor csak kerékről, azaz „magas kerékről" szól, a malom, illetve vízi kerékre. Abszurdnak tűnik ugyanis, hogy egy közönséges kocsikereket magasnak nevezzen. Feltételezhetően itt is fordítói pontatlanságok köszönnek vissza. Továbbá „hengerkerekek"-ről szól, ami a mellékletben hozott labdás vízemelő meghajtó hengereit idézi. Egyébként ez az egész Cselebi-szöveg nagyon zűrzavaros, összefüggéstelen, ellentmondásos, így biztosra vehető, hogy a fordítás rossz. Nem lehet és nem is szabad szó szerint hagyatkozni rá. 4

2 Lentebb a vasgolyók száma is negyven-ötven, ami felveti annak gyanúját, hogy egy és ugyanazon kerékről van szó. 4

3 Feltehetően a „vas" helyett a „fém" szó lenne helyénvaló, és akkor más lehetett egyik-másik alkatrész, cső, golyó akár bronzból is. 4

4 A vasgolyók tehát nem szabadon röpködnek, hanem a keréken „vannak" - magyarul: lógnak. Ezt a szemléletet erősíti meg a mondat további része: „ míg a kerekek forognak, ezen golyók folyton egymást követik. 4

5 Fordítását ellenőrizni kellene, mert szerintünk nem várat, hanem „tornyot" kellett volna fordítani. Hiszen a rá következő sorok szólnak arról, hogy a csövek a vizet föl, az igazi esztergomi várba viszik. A leírás logikája alapján tehát a szövegrész az alábbi módon értelmezhető: a vasgolyók a Duna szintjéről a vizet felhozzák egy, a Verpec-toronyban lévő ciszternába, innét pedig azt a vascsöveken a „háromszáz rőf magasságban lévő csorgókútba" továbbítják. 4

6 Az idézet második aláhúzott mondata egyértelműsíti, hogy a „belső vár" alatt atornyot kell érteni, hiszen ennek a sziklájából fakadt a forrás, amit a régészeti fel53