Esztergom Évlapjai 2009
Beke Margit: IV. Béla király és az esztergomi érsekek
tűk. 1262 végén Fülöp érsek és a királyfi kancellárja, Smaragd kalocsai érsek közvetítésével megkötötték a pozsonyi békét IV. Béla és V. István között. Ennek pontjait azzal bővítették, hogy ha nem tartja be az ifjabb király a szent evangéliumra és ereklyékre tett esküjét, a két érsek fenyítéket alkalmaz ellene. 2 8 A fiú és atyja közötti viszály volt az egyik ütközési lehetőség a király és érseke között, mivel óhatatlan, hogy ne a gyengébbet vegye oltalmába az érsek. A béke azonban ingatag volt, amelyet az is bizonyít, hogy meg kellett újítani. Ez 1266-ban megtörtént éppen a Nyulak-szigeti domonkos kolostorban Szent Margit hercegnő, az örökös békéltető ösztönzésére, amikor az érsek is megjelent. A másik ütközési zóna éppen Margit miatt keletkezhetett. Ismeretes, hogy Kiissza várában tett Mária királyné fogadalmat a születendő gyermekre, hogy a tatárok előli megmenekülésért felajánlja Istennek. Ez a tatárok elleni küzdelem idején történt, amikor két kisleányuk meghalt és Zárában eltemették. Margit sokkal hűségesebben őrizte szülei fogadalmát, mint maguk a fogadalmat tevők. Tudjuk, hogy Veszprémben nőtt fel a Szent Katalin kolostorban és atyja az ő számára építette a Nyulak-szigeten lévő domonkos apácakolostort. Margit nem vált dinasztikus érdekek áldozatává, hiszen visszautasította kérőit, pedig a királyi szülők számítottak rá. Egyesek szerint IX. Szent Lajos király öccse kérését visszautasította, mások szerint egy lengyel herceg, illetve, Ottokár cseh király, részesült hasonló elutasításban. Ottokár Margit helyett végül is Béla király Anna nevű leányának gyermekét, Kunigundát vette nőül. 2 9 Ezek után Margit kegyvesztetté vált szülei, sőt az apácák szemében is. Margit halála közeledtére látni kívánta az érseket. A királyi szülők nem voltak jelen 28 éves leányuk halálos ágyánál. Az érsek, akiről nem lehet tudni, hogy ekkor Esztergomban, vagy éppen Budán tartózkodott, későn érkezett meg. 1270. január 18-án már csak azt állapíthatta meg, hogy Margit arcán mennyei boldogság ragyogott. Megvigasztalta a körülállókat, majd a Boldogságos Szűz Mária oltára elé temette, gyászmisét mondott érte és minden zsolozsmát elvégzett. 3 0 IV. Béla hamarosan követte leányát, hiszen 1270. május 3-án elhunyt. Az érsek változatlan tisztelettel és szeretettel viseltetett királya iránt, akit a király akarata szerint az elhunyt ifjabb Béla király mellé, az esztergomi minoriták templomában a Szűz Anya oltára elé temettek el. A királya „kedves emlékétől buzgó Fülöp esztergomi metropolita" rajongása jelenként 2 8 MES I. 476., Fejér IV/3. 69. 2 9 Részletesen szól IV. Béla királyságáról és Szent Margitról Dümmert Dezső: Az Árpádok nyomában. Panoráma. H. n. 1977. 435. 3° MES 1.324. 47
