Esztergom Évlapjai 2009

Beke Margit: IV. Béla király és az esztergomi érsekek

érsekségnek adja át.

1

2 Ez a dátum nem véletlen, hiszen a király belátta, hogy a tatárokhoz hasonló támadások kivédésére a várak lesznek biztos támpontok, ezért kezdett várakat építeni, köztük a budai királyi várat. Ettől kezdve a király lakhelye Buda, és Esztergom megszűnt királyi székhely lenni. Ez után kezd valójában kiépülni Buda, Óbuda után. A budai várban később szó esik az érseki kúriáról, ez talán a Nyulak-szigeti házat jelöli, de lehet, hogy mást. Tény azonban, hogy a középkortól kezdve a fővárosban érseki palota is található, bár nem annyira az érsekség tulajdonában, hanem inkább egyes személyeké lehetett. Az érsekségnek a mai Úri utcai ház tulajdonát Scitovszky János (1849-1866) érsek vetette meg 1866-ban, amikor megvásárolta a középkori alapokon álló épületet és azt építette tovább, amely a budapesti helynökségnek is helyet biztosított. Báncsa István az első az érsekek sorában, akit IV. Ince pápa 1251-ben praenestei püspökké és a római anyaszentegyház bíborosává nevezett ki. Ez azzal járt, hogy a bíborosnak Rómába kellett költöznie a helybenlakás kötelezettsége végett. 1252-ben, Rómában kieszközölte, hogy ne töltse be a pápa az üresedésben lévő esztergomi széket, amely bonyodalmakhoz vezetett. II. Benedek érsek (1254. február 25. - fi 261. julius 2. u.) II. Benedek tudós főpap volt, akit magister névvel illettek és bizonyára ennek köszönhetően lett 1238-ban budai prépost és királyi alkancellár, amelyhez a király kinevezése kellett.

1

3 1240-ben már székesfehérvári prépostként és királyi kancellárként jelölik.

1

4 Jó kapcsolatuk tovább erősödött azzal, hogy a fehérvári káptalan engedélyt kért IV. Bélától, hogy prépostjául őt választhassa meg, aki örömmel beleegyezett pályaívének emeléséhez. 1242. január közepén a tatárok dunai átkelésének hírére, a Tengermellékére vonult és kíséretében található Benedek fehérvári prépost és az ekkor már választott kalocsai érseki címmel bíró főpap.

1

5 Mint kalocsai választott érsek 1242. nov. 16. előtt szerepel, de megerősítését IV. Ince pápa csak 1243. július 15-én írta alá. 1253. május 13-a előtt már az esztergomi főkáptalan megválasztotta Benedeket esztergomi érsekké. Érdekes történelmi század az elmondottakon túl a XIII. század azért is, mert az esztergomi főkáptalannak még megvolt az érsekválasztás joga és ez Benedek esetében is tetten érhető. Megválasztásához IV. Béla is ragaszkodott és érdekében 1253. május 11-én 1

2 MES 1.485. 1

3 Fejér IV/1. 110. p. - Wenczel Gusztáv: Árpádkori Új Okmánytár I-XII. Pest 18601874. 11.93. (a továbbiakban ÁOT), MES I. 413. 1

4 Fejér IV/1. 201. 1

5 Beke Margit: II. Benedek. In: Eé 112-115. 43