Esztergom Évlapjai 2009

Beke Margit: IV. Béla király és az esztergomi érsekek

levelet intézett IV. Ince pápához, amelyben kéri a pápai kinevezést, mivel szerzett joga van az esztergomi érsekséghez és egyébként is az esztergomi főpap az első az egyházi és világi előkelők között és mindenben tanácsára, és segítségére kell lennie királyának.

1

6 Azonban a pápai megerősítés késlekedik, mivel Báncsa István ismét Esztergomban tartózkodik, és nem szándékozik visszatérni Rómába. IV. Béla 1253. október 11-én ismét arra kéri a pápát, hogy Benedeket fogadja el esztergomi érsekké, aki minden jó tulajdonsággal bírt, és ha akár az ég angyala mást állítana, ne adjon hitelt neki.

1

7 Időközben Báncsa Istvánnak nem sikerült elfoglalnia az esztergomi érseki széket, elhagyta hazánkat, és így elhárult az akadály Benedek pápai megerősítése előtt, amely így 1254. február 25-én megtörtént. A király nem bánta meg az érsekbe vetett bizalmát, hiszen mindenben támasza volt. Amikor 1253-ban még várományosa volt az érseki széknek és a király Morvaországra támadt, és IV. Ince közbenjárására tárgyalásokat kezdett a király II. Ottokár cseh királlyal, akkor a küldöttségben jelen volt Benedek is. Létrejött a megegyezés már 1254 májusában, és ekkorra már kinevezett érseki lett. A tatárjárás után a király megengedte az esztergomi polgároknak, hogy felköltözzenek a várba, de olyan békétlenség keletkezett ebből, hogy 1256. december 17-én a király engedélyt adott arra, hogy a polgárok régi, elhagyott lakhelyükre viszszaköltözzenek és a királyi palotát a régi castrum környékével az érseknek adományozza.

1

8 Ezzel nem csak a királyi palota, hanem környéke is az érsek birtokába került. Nem lehet tudni, hogy a Nyulak-szigeti kolostort, amelyet a király a domonkos apácáknak épített, hogy ott leánya, Margit is szerzeteséletet éljen, miért akarta kivonni az esztergomi érsek joghatósága alól és kinek a részére akarta azt juttatni. Szerencsére IV. Sándor pápa nem teljesítette ezt a kérést. Éppen Szent Margit halála körülményei igazolják, hogy helyes volt a Szentszék döntése. Amikor viszont az esztergomi érsekség népeit a király mentesítette a bíráskodás, a pénzverés, a királyi adó és a beszállásolás alól, ezzel az érseknek kedvezett és lehetővé tette gyarapodásukat.

1

9 További kedvezményt is nyújtott az érsekségnek azzal, hogy biztosította az arany és ezüst bányászatból eredő királyi jövedelmek tizedét is, amely a pisetummal 1

6 Theiner, Augustinus: Vetera monumenta Slavorum meridionalium históriám illustrantia... I-II. Roma-Zagrab 1863-1875. I. 225. p., (a továbbiakban Theiner), Fejér IV/2. 238, MES1. 415. 1

7 Udvardy József: A kalocsai érsekek életrajza. Köln 1991. (Dissertatones Hungaricae ex História Ecclesiae XI.) 141. p. (a továbbiakban Udvardy), Theiner I. 230., MES I. 411., Fejér IV/2. 445. 1

8 Fejér IV/2. 374., MES I. 436. 1

9 MES 1.436. 44