Esztergom Évlapjai 2009

Beke Margit: IV. Béla király és az esztergomi érsekek

kik, hogy székesegyházat épít számukra, amely azonban még 1234-ben, tehát uralkodása előtt nem volt készen. A püspökség joghatóság szempontjából az esztergomi érsek fennhatósága alá került, mint suffraganeus püspökség. Róbert érsek volt az, aki őt királlyá koronázta, amint említettük. Ennek a püspökségnek a létrehozása nem csupán egyházi szempontból volt jelentős, hanem a királyság szempontjából is, hiszen a kunokra akart támaszkodni a király a közelgő tatárok veszedelmes hírére, mint akik jól ismerik a keleti harcmodort. Róbert érsek utolsó ténykedése az volt, hogy Esztergomban 1239. október 18-án megkeresztelte a királyi pár által annyira várt elsőszülött fiút, aki az első Szent Király emlékére kapta meg a keresztségben az István nevet.

8 A király a trónörökös születésén érzett örömében csodálatos ünnepséget rendezett Esztergomban, ahol dénárokat szórt a nép közé. Ez után két hétre meghalt a szentéletű érsek, akinek szekrényében önsanyargató eszközöket találtak. Rátót nembeli Mátyás (1239. november 2. u. - tl241. április 11.) A következő érsek Rátót nembeli Mátyás.

9 Őt a király hűsége miatt igen kedvelte, mivel együtt nevelkedett, és akinek a tanácsára hallgatott. Kézai Krónikájában úgy emlékszik meg róla, mint aki a királlyal jó kapcsolatban volt, és Apuliából érkezett hozzánk, és a család birtokul kapta Rá tótot. 1224ben már zágrábi prépost és királyi kancellár lett. 1238-ban váci püspökként tevékenykedett, és ebből a székből egy év múlva az esztergomi érsekségbe emelték. Királyáért és hazájáért kész volt mindent megtenni. 1241 februárjában IV. Béla király testvére Kálmán, Esztergomba érkezett, hogy a tatárok elleni küzdelemhez sereget gyűjtsön. Közöttük található Mátyás érsek és Albert esztergomi főesperes. A szerencsétlen kimenetelű muhi csatában Magyarország színe-java életét vesztette, köztük Mátyás érsek és Albert főesperes is. Mi történt a várossal, Esztergommal? 1241-ben a tatárok óriási pusztítást hoztak erre a városra is.

1

0 Erről így emlékezik meg Rogerius mester: „Mivel Esztergom Magyarországon minden egyes várost felülmúl, a tatárok legfőként arra gondoltak, hogy átkelnek a Dunán, és ott ütik fel táborukat. íme, télen a hónak és jégnek akkora volt a bősége, hogy - ami már hosszú idő óta nem történt meg - a Duna befagyott. De a magyarok minden egyes nap feltörték a jeget, és őrizték a Dunát, 8 Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt I-II. Budapest 1899. II./2. 135., Károly Róbert emlékezete. Szöv. vál., szerk. bev. jegyz. ell.: Kristó Gyula - Makk Ferenc 1988.281. p. (a továbbiakban Kristó-Makk 1988.) 9 Varga Lajos: Rátót nembéli Mátyás. In: Eé 104-106. 1

0 Vö. Zolnay László: A középkori Esztergom. Bp. 1983. Gondolat K. 168. 41